Leánynevelde és Tanodák, Esztergom 1889

13 nak is dolgoznia? Nem szólnák-e meg alattvalói, ha tudnák, hogy már reggel 6 órakor talpon van s dolgozik, mint más szegény ha­landó ?! A nemesebb érzelmüek csodálattal tekintenének rá, áldanák őt és az Istent, ki népének ilyen szorgalmas királyt adott. Lássák mi magyarok is ilyen irigylendő nép vagyunk. Szeretett királyunk is ily tevékeny és fáradhatlan. Ilyen volt már tanuló korában az ő fenséges neje Erzsébet királyné is, kiről tanárai mindig a legnagyobb elismeréssel szólották. Nemcsak kitűnő észtehet­séggel volt Istentől megáldva, de szorgalmas is volt. Róla fogunk most olvasni, nyissák fel könyvüket * oldalon. Ennyiből áll az előkészítés. Most következik a második mozzanat: elolvastatása az olvasmánynak egy jól olvasó növendék által. Miért tesszük ezt ? Azért, hogy a gyermekek öszbe- nyomást kapjanak az egész olvasmányról; épp ezért vesszük elő a jobban olvasó növendékeket is, nehogy a rósz olvasás által az egész osztály képtelen legyen magának az olvasmányról helyes fogalmat szerezni. Midőn a gyermekek tudják, hogy miről van szó, következik az olvasás szakaszok szerint, a szó- és tárgymagyarázat, valamint a kikérdezés. Ez a legnagyobb munka, de a leghálásabb is. Itt nyilatkozik legjobban a gyermek értelmi fejlettsége s itt kínál­kozik legszebb alkalom a gyermek eszét ismeretekkel; szivét erényekkel gazdagítani. Elolvastatom például az első mondatot, azután kérdezem : Gy.! kiről fogunk most olvasni ? Ki tanította Erzsébet királynét a magyar nyelvre ? miért mondjuk, hogy jeles férfiú ? Oktatás = tanítás. Közélet — azon mindennapi élet, melyben másokkal érintkezünk, hogy dolgainkat elvégezzük. Plajbász = czeruza, irón. Fáik Miksa tudós férfiú, ki még élet­ben van s közéletünknek ma is tevékeny, munkás tagja. Olvassuk a második bekezdést. »Egyik napon« stb. Ezt egyszerűen utánmondatjuk, mivel semmi szó- és tárgyinagyarázatot nem igényel. A következő 7 sorocskáról elmondjuk, hogy a királynő panaszkodik, hogy egész nap sok volt a dolga; vendégeket kellett fogadnia, este pedig az udvari hangversenyen kellett résztvennie. Tudják-e, mi a hang­verseny ? — Midőn a különböző művészek nyilvánosan lépnek föl s mutatnak be valamit a művészetek köréből, hangversenynek nevezzük. Van énekhangverseny és zenehangverseny, előbbiben nagyobb szerepet az ének játszik, utóbbiban a zene. A hang­versenyek czélja is külömböző; lehet üzleti, midőn valaki avval

Next

/
Thumbnails
Contents