Ferences Szent Antal Katolikus Általános Iskola, Esztergom, 1947
kell tanu’nunk Csak a megtanulásnak lehet gyümölcse a biztos tudás. Már eleve rossz a szavalat, ha valaki nem tanulta meg a verset. A pontozás alapját is ez képezi voltaképen: megtanulta-e a szavaló a verset? Előadás. Ez a pont foglalja magában a helyes lélekzést, a kiejtés tisztaságát, az értelmes hangsúlyozást s az írásjelek tiszteletbentartását. Így lesz az előadásunk érdekes és értékes. Kissé furcsának hangzik ez a szó: részvéteItetés. Nem részvétkeltést akar kifejezni, vagy valami szánalmat, sajnálatot a szavaló személye iránt, hanem komoly, cselekvő, mondhatnám, az igazi szavalóművészetet jelentő tevékenységet, amellyel törekszem a hallgatóságban ugyanazt a célt elérni, ugyanazokat az érzelmeket, lelki vagy szellemi hullámzásokat felkelteni, sugalmazni, amelyeket a költö az ihlet perceiben átélt. Ez jelenti a szavalásban a legnagyobb művészetet, de ha sikerül elérnünk, a szavalás valódi örömét és gyönyörűségét is. Részvételtetni csak hosszú gyakorlat után lehet. Természetes dolog, hogy szavalni csak verset, költeményt lehet. Nem is azért hangsúlyozzuk a vers szót, hogy ezzel valamilyen prózai mű szavalásának merényletét kizárjuk szavalókörünkből, hanem, hogy kiküszöböljük a vers elpiózaiasításának a veszélyét. Nem azért van ritmus minden versben és rím majdnem minden versben, hogy ezeket holmi prózai előadással szinte teljesen eltüntessük, vélvén, hogy így természetesebbnek tűnik a szavalatunk. Úgy kell szavalnunk, hogy érzékeltessük a ritmust és rímet, de ugyanakkor ne fajuljon kisgyerekes éneklő darálássá. A részvételtetés és sugalmazás elengedhetetlen feltétele azonban az átélés s ihlet. Úgy át kell élnem a versben kifejezett érzéseket és érzelmeket, hogy lehetőleg híven megközelítsem azt az ihletállapotot, amelyet a költő átélt a vers fogantatásakor. Más szóval így is mondhatnám: egy kissé Petőfivé, Aranynyá, Vörösmartyvá, Adyvá vagy akármelyik más költővé kell nekem is válnom, a szerint, hogy melyik költőnek a versét választom szavalásra. A pontozás 1-től 10-ig terjed. Legtöbb pontot szerzett Villányi Ottó gimn. IV. o. t., továbbá Vimláti László gimn. IV. o. t. és Seybold Waldemár VII. o.t. Sportkör szintén az idei iskolai évben alakult meg. Vezetőtanára Nagy Sándor testnevelési tanár. Működő szakosztályok: atlétika, asztali tenisz, labdarúgás, úszás, vívás. Az egyes szakosztályok házi-versenyt rendeztek, amelyben a következő helyezést érték el a fiúk. Asztali tenisz: 1. Susánszky M. VII.o. t. 2. Bugram Q. VI. o. t. 3. Lippay S. VI. o. t. Vívás: 1. Winkler I. VII. o. t. 2. Kornelly P. VI. o. t. 3. Rák I. VII. o. t. Atlétikában: Lippay I. VII. o. t. a Budapest-Budapestvidéki versenyen a labdahajításban második lett. A helyben rendezett úszónapon Láng I. VII. o. t. az 50 méteres mellúszásban első lett. 28
