Érseki Kisdedóvónő- Képző Intézet, Esztergom, 1895

56 Ha önök, kedves Növendékek, mint óvónők fognak működni, beszéljenek alka­lomadtával a gyermekek értelméhez mért modorban, lelkesedéssel a hazáról. A haza fogalmát a kisded ugyan meg nem érti, de nem érti-e meg azt, hogy a mi neki az édes szülői otthon, az mindnyájunknak a haza? És a mint a szülői házat szereti, úgy sze­resse a hazát is. Ha ezt fel nem fogja is gyenge eszével, megérti kis szívének sejtelmével. Semmit sem ért-e meg az 5—6 éves gyermek pl. abból, ha a milleniumi ünnepek alkalmával elmondjuk, hogy régen, igen régen jöttek be a magyarok e hazába s most is itt laknak, mert Isten megoltalmazta őket, megköszönjük tehát Istennek e jóságát, örvendünk, ünnepet tartunk s ezt jelentik a zászlók. A hazáját szerető óvónő arra törekedjék, hogy a kisdedóvodának játéka, éneke, meséje, elbeszélése s minden foglalkozása magyar nemzeti legyen. Tanítsák önök kis növendékeiket imádkozni a hazáért, ezek az ártatlan lelkek kérjék Istent, hogy áldja meg ezeréves szép hazánkat. Ily módon lehet a kisdedóvodá­ban ápolni a hazaszeretetet s az ápolt csemete megtenni majd áldásos gyümölcsét. De ezt csak az az óvónő teheti eredménynyel, a ki maga is át van hatva a hazaszeretet szent tűzétől, így saját kebléből ülteti át a kisdedek szívébe. Önök is csak úgy plántál­hatják át majd egykor a hazaszeretetet a kisdedek szívébe, ha a jelen ünnepség alkal­mával nemzeti színű csokorral díszített keblükben a hazaszeretet sz. tüze lángol. Lebegjen szemök előtt Brunswick Teréz grófnő példája, kinek angyalkertjét imént szemléltük, az ő hazaíiságát utánozzák. Kedves növendékek! Ünnepségünk méltó gyümölcse legyen tehát lelkesedésből fakadó azon erős fogadásunk, hogy sz. hitünket és édes hazánkat szeretni fogjuk, hű gyermekei le­szünk, hogy egész életünkön át mindig felvirágoztatásukon fogunk áldozatkészséggel fáradni. Azt hiszem, csak szilárdítani fogja elhatározásunkat azon szíves érdeklődés, melyet a nagys. és ft. fó'tanfelügyelő úr megjelenésével tanúsított, továbbá a nagyságos kir. tanfelügyelő úr leereszkedése ; mindketten jóakaró támogatói intézetünknek. Midőn ezen szivességökért, valamint összes vendégeinknek megtisztelő megjelenésökért köszönetét mondok, felhívom önöket, kedves növendékek, hangoztassák szívvel, lélekkel a szívet, lelket átható, szép éneket: Isten áldd meg a magyart!« Hogy ezen ünnepségünk oly szépen sikerült, abban nagy érdeme van Kiinda Irma tanítónőnek és Miklósy József énektanárnak, ki az ének­kart az egész éven át lelkiismeretes buzgósággal vezette. Az ének-kar részt vett még az évzáró ünnepségen. Továbbá iparko­dott az isteni tisztelet fényének emeléséhez is hozzájárulni minden neve­zetesebb egyházi ünnepen. így a többek között okt. 4-én Ő Felsége, apos­toli királyunk, nov. 19-én a Felséges királyné, továbbá október 30-án kegyelmes főpásztorunk névünnepén és végre máj. 10-én az ezredév alkalmával tartott isteni tiszteleteken; az egész május hónapon át tar­tott délutáni ájtatosságon. H) Látogatások. Az egyházmegyei főtanfelügyelő, Komlóssij Ferencz dr. prépost-kano­nok úr intézetünket több ízben szerencséltette. így: szept. 16-án, nov. 29-én, decz. 21-én, ápril 30-án és jun. 10-én. E látogatások alkalmával az igazgató kíséretében meghallgatta mindkét osztály növendékeinek fele­

Next

/
Thumbnails
Contents