Érseki Kisdedóvónő- Képző Intézet, Esztergom, 1895

V.

írásbeli feladványok a magyar nyelvből és irodalomból.

Évről-évre tapasztaljuk, hogy a polgári iskola negyedik osztályát a legszebb eredménnyel végzett növendékek között is vajmi ritkán akad olyan, aki gondolatait szabatosan tudná írásban kifejezni és a helyesírási szabályokat pontosan megtartani képes lenne. Azért nagy gondot fordítunk az írásbeli feladványokra, különösen azok javítására, mert az írásbeli dolgozatok, mint a tanítás igen fontos tényezői csak úgy válnak a tanulók javára, ha a tanár lelkiismeretesen kijavítja a feladványokat. Hogy az egész tanári kar egyöntetűen járjon el a hibák javításánál, megállapítottuk a követendő eljárási módot, melyet itt közlünk.

Az írásbeli dolgozatok javításánál követendő eljárás.

1. „A kijavított dolgozat érdemjeggyel ellátva, minél előbb kerüljön vissza a növendékek kezébe ; mindenesetre addig, míg a dolgozat tárgyára és a reá fordított munka összes körülményeire a tanulók élénken emlékeznek, hogy a javításból származó haszon kárba ne vesszen.“

2. A szaktanár mindig ugyanolyan színű, pl. piros tintát vagy irónt használjon, az igazgató ettől eltérő színűvel, pl. kék irónnal tegye meg esetleges észrevételeit, hogy mindkettőnek javításai feltűnjenek.

3. A hibák rendszerint nem javítandók, hanem csak megjelölendők.

4. A hibát a tanár nemcsak megjelöli, hanem ki is javítja, ha a hiba feltalálására és a kijavítására a tanulót képesnek nem tartja.

5. A hibák jelölésére állandóan érvényes, könnyen érthető, rögtön észrevehető jelek használtassanak.

E jelek a füzet első lapján feljegyzendők és a növendékek azok értelmét ismerni tartoznak.

6. A különféle hibák feltüntetésére a következő jelek használandók:

aj Helyesírási hibáknál az illető szó egyenes vonással aláhúzandó. De

nemcsak az illető betű vagy szótag, melyben a helyesírási hiba előfordul, hanem

az egész szó. Például: pontossan, nem pedig: pontossan.

b) Nyelvi és mondatszerkezeti hibák hullámos vonással huzandók

alá: Például: nem-e tudjátok stb.