Érseki Kisdedóvónő- Képző Intézet, Esztergom, 1895

IV.

írásbeli feladványok a magyar nyelvből és irodalomból.

Az írásbeli dolgozatok a tanításban a legfontosabb tényezők közé sorozhatok; ezek tükrözik vissza a szerzett ismeretek eredményét, ezek mintegy fokmérői a tanítás gyümölcsének, hasznának. De e fontos tényezők csak úgy válnak a tanulók javára, ha a tanító lelkiismeretesen megfelel ama terhes kötelességnek, hogy a dolgozatokat pontosan kijavítja.

Az írásbeli dolgozatok javításánál követendő eljárás.

1. „A kijavított dolgozat érdemjegy gyei ellátva, minél előbb kerüljön vissza a növendékek kezébe ; mindenesetre addig, míg a dolgozat tárgyára és a reá fordított munka összes körülményeire a tanulók élénken emlékeznek, hogy a javításból származó haszon kárba ne veszszék.“

2. A szaktanár mindig ugyanazon színű, pl. piros tintát vagy írónt használjon, az igazgató ettől eltérő színűvel, pl. kék írónnal tegye meg esetleges észrevételeit, hogy mindkettőnek javításai feltűnjenek.

3. A hibák rendszerint nem javítandók, hanem csak megjelölendők.

4. A hibát a tanár nemcsak megjelöli, hanem ki is javítja, ha a hiba feltalálására és kijavítására a tanulót képesnek nem tartja.

5. A hibák jelölésére állandóan érvényes, könnyen érthető, rögtön észrevehető jelek használtassanak.

E jelek a füzet első lapján feljegyzendők és a növendékek azok értelmét ismerni tartoznak.

6. A különféle hibák feltüntetésére a következő jelek használandók :

a) Helyesírási hibáknál az illető szó egyenes vonással aláhúzandó. De nemcsak az illető betű vagy szótag, melyben a helyesírási hiba előfordul, hanem az egész szó. Például: pontossan, nem pedig: pontossan.

b) Nyelvi és mondatszerkezeti hibák hullámos vonással huzandók alá:

Például: mnn-e^ tudjátok stb.

c) Kihagyási hibáknál az illető helyen a szögjel használandó : V

d) írásjelek kihagyását a helyesírási hibákhoz sorozzuk és ama két szó között lévő üres helyet húzzuk alá vízszintes vonással, hol az írásjel elmaradt. Például: az ember érzi hogy stb.