Érseki Kisdedóvónő- Képző Intézet, Esztergom, 1895

V.

ÍRÁSBELI FELADVÁNYOK A MAGYAR NYELVBŐL ÉS IRODALOMBÓL.

Az írásbeli dolgozatok a tanításnak legfontosabb tényezői közé sorozhatok; ezek tükrözik vissza a szerzett ismeretek eredményét, ezek mintegy fokmérői a tanitás gyümölcsének, hasznának. De e fontos tényezők csak úgy válnak a tanulók javára, ha a tanító lelkiismeretesen megfelel azon kétségkívül terhes kötelességének, hogy a dolgozatokat pontosan kijavítja.

Az írásbeli dolgozatok javításánál követendő eljárás.

1. »A kijavított dolgozat érdemjegygyei ellátva minél előbb kerüljön vissza a növendékek kezébe; mindenesetre addig, mig a dolgozat tárgyára és a reá fordított munka összes körülményeire a tanulók élénken emlékeznek, nehogy a javításból származó előnyök kárba veszszenek.«

2. A szaktanár mindig ugyanazon színű, pl. piros tintát vagy irónt használjon, az igazgató ettől eltérő színűvel, pl. kék irónnal tegye meg esetleges észrevételeit, hogy mindkettőnek javításai feltűnjenek.

3. »A hibák rendszerint nem javítandók, hanem csak megjelölendők.

4. A hibát a tanár nemcsak megjelöli, hanem ki is javítja, ha a hiba feltalálására és kijavítására, a tanulót képesnek nem tartja.

5. A hibák jelölésére állandóan érvényes, könnyen érthető, rögtön észrevehető jelek használtassanak.

Ezen jelek a füzet első lapján feljegyzendők és a növendékek azok értelmét ismerni tartoznak.

6. A különféle hibák feltüntetésére a következő jelek használandók:

aj Helyesírási hibáknál az illető szó egyenes vonással aláhúzandó. De nemcsak az illető betű vagy szótag, melyben a helyesírási hiba előfordul, hanem az egész szó. Például: pontossan, nem pedig: pontossan.

b) Nyelvi és mondatszerkezeti hibák hullámos vonással huzandók alá: ..........

P

éldául: nem-e tudjátok stb.

c) Kihagyási hibáknál az illető helyen a szögjel használandó: V'

d) írásjelek kihagyását a helyesírási hibákhoz sorozzuk és azon két szó között lévő üres helyet húzzuk alá vízszintes vonással, hol az Írásjel elmaradt. Például: az ember érzi hogy stb.