Érseki Kisdedóvónő- Képző Intézet, Esztergom, 1895
47 C) Fegyelmi állapot. A kinek szívében igaz vallásosság lakozik, az kötelességét is pontosan teljesíti; így a vallásosan képzett növendékek is az intézet szabályait s törvényeit lelkiismeretesen megtartják; a vallásos szellemű tanulóknak fegyelmezése nem nehéz. A fegyelmi eljárásnál irányadóul szolgált az elöljáróságnak az általa készített szervezeti szabályzat III. fejezete, mely a növendékek korának és viszonyainak megfelelő fegyelmi szabályokat tartalmaz. E fegyelmi szabályok az intézet folyosóján kifüggesztetvén, a növendékek folyton a szemök előtt tarthatták. De hogy a tanulók nem csupán olvasva, hanem egyszersmind az élő szó erejével értesüljenek az ő kötelességeiket és magukviseletét szabályozó fegyelmi törvényekről: az igazgató azokat szept. 4-én, a tanári testület jelenlétében felolvastatta, megmagyarázta, megtartását leikökre kötötte. A növendékeknek a családoknál való elszállásolása sok bajjal s kellemetlenséggel jár és felette érezzük az internátus hiányát; de hiába, a meglevő körülményekhez és viszonyokhoz kell alkalmazkodnunk. Azért az igazgató ezen tanévben is legalább arra törekedett, hogy oly családoknál nyerhessenek lakást, hol lelkiismeretes felügyelettel őrködnek felettök, hogy jő hírnevök, mint legdrágább kínosok, csorbát ne szenvedjen. Erről biztos meggyőződést szerzendő, az igazgató meglátogatta a növendékeket szállásaikon s személyesen is felhívta a szülőket és házigazdákat a felügyeletre. Szóval a tanári testület úgy az intézet falain belül, mint azokon kivül szorgos figyelemmel kisérte növendékeit, szeretettel intette, buzdította s ha kellett, szigorúan is fellépett. Istennek hála, a szeretettel s jóakarattal párosult szigorúság azt eredményező, hogy növendékeink fegyelmi magukviselete kedvező volt, egyszerű intés is élégségesnek bizonyult, külön osztályfőnöki és igazgatói megdorgálásra csak egy-két esetben volt szükség. D) Tanulmányi állapot. Növendékeinknek tanulmányi előmenetelét egy külön táblázat részletesen tünteti fel, de ott csak az eredményt látjuk és nem az okokat és tényezőket, melyek azt elősegítették. E helyen tehát főleg ezeket szándékozom felsorolni. A tanulmányi ügyek fejlesztésére egyik legalkalmasabb segédeszköznek tartotta a tanári testület az értekezleteket.
