Érseki Kisdedóvónő- Képző Intézet, Esztergom, 1893

E két erős oszlopon, a vallásosságon és hazaszereteten akarunk mi építeni, építeni úgy, hogy növendékeinkből hivatásszeretö, lelkes óvónők legyenek.

Hogy e szándékunkat siker koronázza, erre nézve önök is közreműködjenek, kedv. növ.! Én láttam és figyelemmel kisértem ez épület emelkedését, hisz majd minden kő felrakásánál jelen voltam, láttam a különféle anyagok összehordását, láttam a faragást, az egybe- i 1 lesztést, láttam miként engedelmeskedik a durva anyag a munkás kezeknek.

S mindez egy és ugyanazon czélra történt, hogy belőlük és általuk egy teljes egész keletkezzék. S im az egész, az épület áll!

Hadd lássam én, hadd lássa más, hogy önök, kedv. növ., ép ily szorgalommal gyűjtik a különféle ismeretanyagot, hogy önök a szellemi csiszolás alatt ép úgy gyarapodnak napról-napra nemes erkölcsökben, mint emelkedett az épület fokról-fokra.

Önöknek, kedv. növ., kik először szerencsések ez új épület által nyújtott előnyöket élvezni, valahányszor ez intézet küszöbét átlépik, mindannyiszor jusson eszükbe ö Emja, a kegyes alapító, kit ez épület áldozattal való felállításában azon nemes szándék vezérelt, hogy a kisdedóvás sz. ügyét ezzel előmozdítsa, hogy ebben az óvónői pályára hivatást érzők kath. szellemben képezhessenek s később a létesítendő óvodákat kath. meggyőződéssel vezessék. Emlékezzenek meg naponkint a kegyes alapítóról, legyen szivük hálával eltelve, s hálájokat fejezzék ki az által, a mit ö önöktől méltán megkövetel: példás, feddhetetlen életükkel, szorgalmukkal s iparkodásukkal.