Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1942

IV. osztály. 1. a) Messze már a nyár... b) Miklós mögött megzörren a rád. — 2. a) Levél egy magyar honvédnek. (Szabad cím), b) Miklósnak megkegyelmez a király. — 3. Ha én (mérnök, író, tanár...) lennék!... — 4. a) Téli sport. — b) Nagy szünet, kis élmény. — 5. a) Amíg kezembe kerül a kenyér. — b) Duna vize folyik csendesen... — 6. a) Április elseje. — b) Bekapcsolom a rádiót. — c) Jaj, már becsengettek. — 7. a) Édesanyám (Szabad cim). — bj Az én otthonom. — c) Kedves könyvem (versem). — 8. Szabadon választható tárgy és cím. (Esetleg: Tervezgetés, Visszatekintés). V. osztály. 1. Hogyan élt a pogánykori magyar? (Olvasmányaink alapján). Iskolai. — 2. a) Az új földesúr főbb személyei. (Jellemrajz), b) Milyen lovagi erényeket láttam Eger hős védőiben? (Jellemrajz). — 3. A nemzeti küzdelmek magyarjának lelkisége. (Fejtegetés). Iskolai. — 4. a) Az öreg Toldi melánkóliája. b) A férfi Toldi vezeklése. c) Honvágy. (Eredj, ha tudsz .. (alapján). — 5. Az iskolában a helyes magyarságról beszélgettünk. (Fejtegetés). Iskolai. — 6. a) Búcsú az iskolától. (Beszéd), b) Milyen irodalmi tanulságokat szereztem az egész évben? (Napló följegyzés), c) Beszámoló egy közösen megtekintett színielőadásról. (Beszámoló.) VI. osztály. 1. a) Repülőgéppel az ellenség területén. (Leírás), b) Vörösmarty jellemének legtetszőbb vonásai. (Értekezés). Iskolai. — 2 a) A „Szép Ilonka' művészi vonásai. (Értekezés), b) Szól a riasztó sziréna. (Hangulatkép). — 3. a) Amire a karácsony gondoltat. (Élmény), b) Egy Petőfi-költemény nyomán. (Élmény). — 4. a) Március 15-ike. (Beszéd), b) Női önkéntes mozgalom alakuló gyűlésére. (Beszéd). — 5. a) Miért tragikus hős Etele? (Értekezés), b) A nő „Buda halálában". (Értekezés). VII. osztály. 1. a) Mit jelentett a Lánchíd a magyarságnak? b) Mit adhat a középkor a mai embernek? (Iskolai) — 2. a) Az Árpádok egyházpolitikája. b) Válságos idők az Árpádok alatt, c) Balassa Bálint egyénisége, d) A vitézi élet szépsége. (Házi). — 3. a) A Szigeti Veszedelem értékei, b) Zrínyi, az örök magyar. c) A barokk szellem Gyöngyösinél (Házi). — 4. a) A nemzeti nyelv fontossága, b) Hadszervezetünk fejlődése Mátyás koráig, c) Hazánk külpolitikai irányai a középkorban. (Házi). — 5. a) A ma diákja, b) Kedves íróm. (Iskolai). — 6. a) A kereszténység és protestantizmus elterjedése, b) Költőink szép stílusa. (Berzsenyi. Csokonai), c) Az energia megmaradásának elve. (Házi). VIII. osztály. 1. a) Vörösmarty költészetének forrásai. (Értekezés), b) Október hatodikán... (Elmélkedés). — 2. a) Arany balladaművészete. (Értekezés), b) Lélekben valahol Oroszországban... (Hangulatkép). — 3. a) A három báró regényírása. (Párhuzam), b) Világnézetem sarktétele. (Naplójegyzetek). — 4. a) Jókai egy regény tükrében. (Értekezés), b) Honvédelmünk biztonságos alapjai. (Értekezés). — 5. a) Mit tartok Adyról? (Értekezés), b) Hogyan látom én a jövőt? (Naplómból). — 6. a) Miért szeretem Gárdonyit? (Értekezés), b) Búcsúzóban az iskolától... (Naplójegyzetek). Valláserkölcsi nevelés. Az Árpádházi királyok ősi városában, a festői fekvésű, egészséges levegőjű Esztergomban a Ferenc-rend 1928-ban kollégium rendszerű nevelőintézetet, majd nyilvános jogú gimnáziumot létesített, hogy a Hazának és az Egyháznak jellemes, vallásos, művelt ifjúságot neveljen. Hogy mennyire hézagpótló az intézet, mutatja az a rendkívüli felvirágzás, amelyet az intézetnél látunk. 1928-ban az első évet 36 növendék kezdte, 1938ban pedig már 310 növendék fejezte be az évet. Évenként átlag 300 növendék talál az intézetben meleg családi otthont. Ez a szám még jelentősebbé válik, ha meggondoljuk, hogy a növendékek valamennyien felvételi vizsgával válogatott fiúk. Az intézetnek csak bennlakó növendékei vannak. A bejáró tanulók mellőzése nevelési és egészségi szempontból kedvező helyzetet jelent az intézetben lakó fiúknak. Az egész intézet nagy család. A növendékek állandó felügyelet alatt állanak, de azért az egyéniség kialakulásához szükséges szabad mozgással rendelkeznek. A ferences lelkület és az evangéliumi vallásosság édes testvérek. Felelősségünk teljes tudatában szóval és példával a növendékeket is ebben a szellemben kívánjuk nevelni. Célunk az, hogy Szent Ferenc örökösen derűs szellemében élő növendékeink majd az élet minden körülményei között megtalálják Isten akaratát, azt derűs lélekkel kövessék és minden felebarátjukat testvérüknek tekintsenek. E szellem elsajátítását megkönnyíti és biztosítja az a körülmény is, hogy a Szűz Máriáról nevezett magyar ferences rendtartomány itt taníttatja 8