Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1942

A hat novella közül értéksorban a Munkások című (Juventus jeligéjű) vezet. Jelessége némi következetlenségtől, erőltetettségtől és eszményítő túl­zástól eltekintve az eszmei mélység és tartalom. Két munkás belső világába, az ott zajló érzésvilágba, s részben átalakulásba nyerünk bepillantást a mellett, hogy a szociálista-kommunista eszmevilág pusztító módszerét, erejét és hatását is szemlélhetjük. Problémalátás jellemzi íróját, aki több helyen jól érezteti a feszültséget is. Kár, hogy nem mindenütt, s a művészi érzékeltetéssel és belső motiválással is adós marad. Második díjat érdemel. Szerző: Keimer Tibor VII. o. t. Csaknem előtte, de mindenesetre mellette sorakozik fel a Nem lettem első (Kitüntetés jeligéjű) c. elbeszélés, mely mind szerkezet, mind megírás tekin­tetében ütköztet ki művészvonásokat. Külön értéke a lelkiség nemes kihang­súlyozása. Mindössze kifejezésein szépíthetett volna az által, hogy kihagyja a szokottat és keresi a meglepőbbet. Rászolgált a második díjra. Szerző: Fr. Egerszegi Zsigmond VII. o t A Hősi halott c. (Zászlós jeligével) novella tüntet elő elbeszélő vénát és lélektani valószínűséget, de vázlatossága miatt az okokra alig történik benne utalás, sejtetés Írójának a jövőben el kell sajátítania a helyesírást és jó szöve­gezést, s alkalmaznia kell az önkritikát is. Harmadik díjra alkalmas. Szerző: Fr. Egerszegi Zsigmond VII. o t. A többi három elbeszélés egyformán dicséretreméltó. A Nagy Gábor hőstette c. (Őrvezető jeligével) belső lélekrajz-kísérlet, melyben a megbocsájtás, a bosszú leküzdése bemutatásának ötlete szép, mégha nem eredeti is. Több gonddal íródhatott volna, mert vét a szórend, a helyesírás és jó magyarság ellen is. — A Pistike c. (Bosszú jeligével) novella érzékkel mutatja be az elesett katonatiszt-apa fiának megfizető bosszúját. Jól kezdődik, azonban aránytalanul és a befejezetlenség érzésével ér véget. A szórendben, az „a" névelő, meg a „de", továbbá az „és" kötőszó használatában mutat kisiklásokat. — A Vak c. (Napsugár jeligével) elbeszélésnek jó az alapgondolata, de a kibogozása ne­hézkes. Az író, s nem a novella alakjai oldják meg a konfliktust. Nem egyszer hibázik a szövegezésben. Befejezéséből azonban idekívánkozik, mint becses gon­dolatgyöngy: „.,. Valami édes érzés töltötte el a szívét. Érezte, hogy a sötétben is lehet napsugaras az élet, ha van egy csepp abból az édes orvosságból, amit úgy hívunk, hogy: szeretet..." Mind a három elbeszélés szerzője: Fr. Eger­szegi Zsigmond VII. o. t. Második pályatételként Th. Haecker Satire und Polemik c. művéből a Versailles-fejezet magyarra fordítása szerepelt. A „Folget Christus nach" jel­igés egyetlen pályázó érdemes munkát végzett, mert jeles német stilisztának nehéz szövegét kellett magyarra áttennie. Ezt ügyesen oldotta meg. Nem ra­gaszkodott szószerint, szolgai módon az eredeti szöveghez, hanem magyaros szellemben sikeresen fordított. Am azért a szavak prózaibb jelentését heilyel­közzel elvétette. Dicséretes ügybuzgósága és munkája méltó a II. díjjutalomra. A fordítás szerzője: Fr. Kovács Kalliszt VIII. o. t. Harmadik tételként verses és prózai műfordítás szerepelt franciából). Victor Hugó La consciense-át ketten kísérelték meg magyarra átültetni verses formában. Az Ádám jeligéjű fordítás elég hű, azonban helyenként félreértette a francia szöveget. Az átültetés kissé nehézkes és hibás, ami rontja zavartalan élvezését, pedig itt-ott ügyesen érezteti az eredeti hangulatát. Rímei sem min­denütt sikerültek. Dicséretes. Szerzője: Vavrinecz Béla VIII. o. t. — Az Isten szeme mindent lát jeligés fordítás szép, de nem egészen hü. Előnye, hogy ott is, ahol eltér az eredeti szövegtől értelmileg és hangulatilag adja azt, amit a költemény éreztetni akar a lelkiismerete elől futó vergődő ember belső vilá­gából. Stílusa, nyelve gördülékeny, jóllehet itt-ott választékosabban is kifejez­hette volna magát. Verselés és rímei egy-két jelentéktelenebb hibát leszámítva ügyességre vallanak. Második díjat érdemel. Szerzője: Fr. Eger szegi Zsigmond VII. o. t. Kevésbbé minősült sikerültnek a két prózai műfordítás, mely Anatole Farnce Le jongleur de Notre Dame-járói készült. A „Heureux les simples" jeligét viselő száraz növella-fordítás melyen nagyon érezni az idegenszerűséget. Mondatai nehézkesek, sőt itt-ott hibásak is. Helyesírása is bicsaklik. Szerzője: Fr. Kovács Kalliszt VIII. o. t. — A Michelangelo jeligéjűnek stílusa valamivel könnyebb, mint az előzőé, de helyenként hibásan fordította le a mondatot. így tehát csak elismerő tudomásulvétel az, amire rászolgált mind a kettő. Szerző: Vavrinecz Béla VIII. o. t. Negyedik pályatételünk a fizika köréből került ki Világhírű magyar fizi­24

Next

/
Thumbnails
Contents