Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1942
A hat novella közül értéksorban a Munkások című (Juventus jeligéjű) vezet. Jelessége némi következetlenségtől, erőltetettségtől és eszményítő túlzástól eltekintve az eszmei mélység és tartalom. Két munkás belső világába, az ott zajló érzésvilágba, s részben átalakulásba nyerünk bepillantást a mellett, hogy a szociálista-kommunista eszmevilág pusztító módszerét, erejét és hatását is szemlélhetjük. Problémalátás jellemzi íróját, aki több helyen jól érezteti a feszültséget is. Kár, hogy nem mindenütt, s a művészi érzékeltetéssel és belső motiválással is adós marad. Második díjat érdemel. Szerző: Keimer Tibor VII. o. t. Csaknem előtte, de mindenesetre mellette sorakozik fel a Nem lettem első (Kitüntetés jeligéjű) c. elbeszélés, mely mind szerkezet, mind megírás tekintetében ütköztet ki művészvonásokat. Külön értéke a lelkiség nemes kihangsúlyozása. Mindössze kifejezésein szépíthetett volna az által, hogy kihagyja a szokottat és keresi a meglepőbbet. Rászolgált a második díjra. Szerző: Fr. Egerszegi Zsigmond VII. o t A Hősi halott c. (Zászlós jeligével) novella tüntet elő elbeszélő vénát és lélektani valószínűséget, de vázlatossága miatt az okokra alig történik benne utalás, sejtetés Írójának a jövőben el kell sajátítania a helyesírást és jó szövegezést, s alkalmaznia kell az önkritikát is. Harmadik díjra alkalmas. Szerző: Fr. Egerszegi Zsigmond VII. o t. A többi három elbeszélés egyformán dicséretreméltó. A Nagy Gábor hőstette c. (Őrvezető jeligével) belső lélekrajz-kísérlet, melyben a megbocsájtás, a bosszú leküzdése bemutatásának ötlete szép, mégha nem eredeti is. Több gonddal íródhatott volna, mert vét a szórend, a helyesírás és jó magyarság ellen is. — A Pistike c. (Bosszú jeligével) novella érzékkel mutatja be az elesett katonatiszt-apa fiának megfizető bosszúját. Jól kezdődik, azonban aránytalanul és a befejezetlenség érzésével ér véget. A szórendben, az „a" névelő, meg a „de", továbbá az „és" kötőszó használatában mutat kisiklásokat. — A Vak c. (Napsugár jeligével) elbeszélésnek jó az alapgondolata, de a kibogozása nehézkes. Az író, s nem a novella alakjai oldják meg a konfliktust. Nem egyszer hibázik a szövegezésben. Befejezéséből azonban idekívánkozik, mint becses gondolatgyöngy: „.,. Valami édes érzés töltötte el a szívét. Érezte, hogy a sötétben is lehet napsugaras az élet, ha van egy csepp abból az édes orvosságból, amit úgy hívunk, hogy: szeretet..." Mind a három elbeszélés szerzője: Fr. Egerszegi Zsigmond VII. o. t. Második pályatételként Th. Haecker Satire und Polemik c. művéből a Versailles-fejezet magyarra fordítása szerepelt. A „Folget Christus nach" jeligés egyetlen pályázó érdemes munkát végzett, mert jeles német stilisztának nehéz szövegét kellett magyarra áttennie. Ezt ügyesen oldotta meg. Nem ragaszkodott szószerint, szolgai módon az eredeti szöveghez, hanem magyaros szellemben sikeresen fordított. Am azért a szavak prózaibb jelentését heilyelközzel elvétette. Dicséretes ügybuzgósága és munkája méltó a II. díjjutalomra. A fordítás szerzője: Fr. Kovács Kalliszt VIII. o. t. Harmadik tételként verses és prózai műfordítás szerepelt franciából). Victor Hugó La consciense-át ketten kísérelték meg magyarra átültetni verses formában. Az Ádám jeligéjű fordítás elég hű, azonban helyenként félreértette a francia szöveget. Az átültetés kissé nehézkes és hibás, ami rontja zavartalan élvezését, pedig itt-ott ügyesen érezteti az eredeti hangulatát. Rímei sem mindenütt sikerültek. Dicséretes. Szerzője: Vavrinecz Béla VIII. o. t. — Az Isten szeme mindent lát jeligés fordítás szép, de nem egészen hü. Előnye, hogy ott is, ahol eltér az eredeti szövegtől értelmileg és hangulatilag adja azt, amit a költemény éreztetni akar a lelkiismerete elől futó vergődő ember belső világából. Stílusa, nyelve gördülékeny, jóllehet itt-ott választékosabban is kifejezhette volna magát. Verselés és rímei egy-két jelentéktelenebb hibát leszámítva ügyességre vallanak. Második díjat érdemel. Szerzője: Fr. Eger szegi Zsigmond VII. o. t. Kevésbbé minősült sikerültnek a két prózai műfordítás, mely Anatole Farnce Le jongleur de Notre Dame-járói készült. A „Heureux les simples" jeligét viselő száraz növella-fordítás melyen nagyon érezni az idegenszerűséget. Mondatai nehézkesek, sőt itt-ott hibásak is. Helyesírása is bicsaklik. Szerzője: Fr. Kovács Kalliszt VIII. o. t. — A Michelangelo jeligéjűnek stílusa valamivel könnyebb, mint az előzőé, de helyenként hibásan fordította le a mondatot. így tehát csak elismerő tudomásulvétel az, amire rászolgált mind a kettő. Szerző: Vavrinecz Béla VIII. o. t. Negyedik pályatételünk a fizika köréből került ki Világhírű magyar fizi24