Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1940

értett, s sajnos nem is tud szabadulni ezektől mindaddig, míg lelké­nek lilioma derékba nem törik. Ha a gyermeknél ezt a jelenséget tapasztaljuk, lepjük meg őt. Kipirult arcáról, égő szemeiről, kérdésünkre adott tétova, kúsza fe­leteiről, első pillanatban helyesen következtethetünk. Ez esetben az­után szerető apai szívnek kell átadni a szót, esetleg lelkiatyját fi­gyelmeztetni, s a gyermek lelke hamarosan megnyugszik. Hasonló veszélyt jelentenek, a családi könyvtár orvosi könyvei. A gyermek ezeket is felkeresi tudásszomjának kielégítésére, de tud­nunk kell, hogy ezek nem gyermekek számára íródtak. A különben nagyon értékes, tudományos mű a gyermeknek nem az eszére hat, nem tudásának gyarapítására szolgál, hanem érzelmeinek felcsigá­zására, fantáziájának foglalkoztatására. Mindig előttem van, mekkora hatást ért el egyik szabadgondol­kodó darvinista természetrajztanárunknak emberbonctan órán el­hangzott, különben teljesen precíz és tudományos magyarázata a gimnázium hetedik osztályában, a volt Csehszlovák demokratikus köztársaság területén. Ha nem állott volna az osztály mellett áldott­lelkű osztályfőnökünk, aki második atyánk volt, sok fiú nem találta volna meg talán soha lelki egyensúlyát. Végül, szólnom kell néhány mondatban a folyóiratokról is. Ren­geteg a számuk, de leginkább silány a nívójuk. Válogassuk meg, mit járatunk otthon, s mit adjunk gyermekünk kezébe. Azt a munkát, amit a rossz könyv megkezdett, a folyóirat befejezi, megkoronázza. A különböző színházi magazinok milyen dicshimnuszokat zenge­nek a silányon öltözött színésznőkről, az erkölcstelen színdarabok­ról, a „bájosan szemérmetlen" divatról. Mindaz, ami nagy, ami szép, ami szent, ami heroikus, az ő szemükben fanatizmus, ellenben ké­tesértékű félvilági személyek előtt térdreroskad, azokat bámulja, minden mozdulatukról úgy ír, mintha ők volnának a kultúra és vi­lághaladás középpontja. Minél erkölcstelenebb egy színdarabb vagy mozifilm, annál ájuldozóbban ír róla. Főleg a képeslapok viszik a szót ezen a téren. Sajnos, valóban csúcseredményekre törekednek a nemzet erejének kiszívásában, az ifjúság lelkének megfertőzésében. Megszűnt a Színházi Élet, meg­jelent a Színházi Magazin, s megy minden a régiben. A másik meg hivatalos és megbízható szakértők (érts Muráti Lili) tollából cikket közöl az erotika védelmében. Az élelmes parazita kiadók nagyon tudják, hogy a közönség vá­gyik ezen táplálékra, s hogy az ilyen apró kis disznóságok árusítása a legkiadósabb üzlet. Nem is hinnők, mekkora a hatás. Ez iskolaévben, meglátogat­18

Next

/
Thumbnails
Contents