Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1939

őrület boszorkány táncának mámorában végromlásba sodródott magyarságot. Fokozatosan vetett véget a nemzetrontó és országpusztító erők züllesztő, gyalázatba kergető, ördögi munkájának. Mikor aztán a körülmények valamelyes tisztázódása létrehivta a törvényes kormányt és nemzetgyűlést, akkor ez az együttes 1920. március 1-én az ország kormányzójává választotta őt, akinek a rend és közbiztonság helyreállítása köszönhető volt. Röviddel a választás után férfias zengésű esküjét visszhangozta a magyar országház diszes csarnoka: Én, Horthy Miklós, Magyarország megválasztott kormányzója, esküszöm az élő Istenre, hogy Magyarországhoz hű leszek, törvényeit. régi, jó és helybenhagyott szokásait megtartom és másokkal is megtartatom, függetlenségét és területét megvédem, kormányzói tisztségemet az alkotmány értelmében a nemzetgyűléssel egyetértésben a felelős minisztérium által gyakorlom és mident megteszek, amit az ország javára és dicsőségére megtehetek. Isten engem úgy segéljen!... JS a legendás hirű államfővé választott ellentengernagy esküjét, annak minden szavát és betűjét nemcsak komolyan mondta, de komolyan is vette. Kipróbált keze azóta két évtizeden keresztül tartotta az ország zászlóshajójának kormánykerekét és állott rendületlenül hazánk hajójának parancsnoki hidján. Nagy feladatok elvégzésében megedződött, kiegyensúlyozott, izig-vérig magyar egyénisége példás mérséklettel, körültekintéssel és szívóssággal vállalta és intézte az atlaszi vállakat is próbára tevő tennivalók dandárját

1. Szeme messze távlatokat kémlelt és irányító akarata emberfölötti ©rszágépitéshez látott... Hogy milyen eredményesen, azt minden magyar igen jól tudja! A legékesebb szavakból kéne összefonni a dicséret-koszorút, mely egyfelől méltán beszélhetné el mindazt, amit tett, végbevitt, amit neki köszönhet a Trianonban megnyomorított Magyarország, másfelől érdemesen juttatná kifejezésre mindazt a gyermeki hálát és átérzett igazi köszönetet, mint bensőséges fohászt, amellyel magyarjai mind ahányan csak vannak, szeretnék teleszórni útját!... S mikor most a csendes, de a lelkek mélyén zajló ünneplésnek során hódolatos szívvel, jobbágyi hűséggel tekint édes csonka5