Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1939

A jövőépítés lendületes iramában a jelen valósága is nyűgözte. A nemzeti ön ludat szellemétől áthatva országát naggyá, tekintélyessé erősítette, hogy súlya lett nemcsak

1 a törökökkel szemben, hanem nyugat felé is. Nemzeti állam volt ez. A külföldi humanista államok ösztönző például szolgálhattak Mátyásnak a humanista magyar nemzetállam megvalósításában. A nemzeti jelleget megadta már a királyválasztás, amikor a másfélszázados idegen befolyás után magyar ember került a trónra s a magyar érdekeknek nemcsak szemmeltartásával, hanem jelesül ezek célzatával uralkodott. A humanista uralkodók a régmúlt dicső alakjai közt buzgalommal kerestek és örömest fedeztek fel kapcsolatot nagynevű hősökkel. A megválasztásával az Árpádok hagyományába fűződve Mátyás örvendett e magyar uralkodó család dicsőségének, de még nagyobb büszkeséggel újította fel az Attila-ideált ő, akit Thuróczi »secundus Attila«-nak nevez. (

6) De nemcsak politikai, állami elgondolása viseli magán a humanizmus bélyegét, hanem még inkább humanista fogantatású a szellemi érdeklődése. Nevelője, Vitéz János jó vezető volt a humanizmushoz. Maga is lelkes és kitűnő s hűséges további sugárzója a humanista gondolatnak. Vitéz fiatal rokona a költészete miatt Olaszországszerte csodált s a »világ gyönyörűségének« mondott Janus Pannonius, barátja s befolyásos embere Mátyásnak. Ezek kezdetben a legjelentősebb szálak, amelyeken át Mátyás a humanizmushoz fűződik. Sőt általuk szorosabb kapcsolat s élénkebb szellemi áramlás indul Mátyás és az olasz humanisták között. A szép fejlődést egyidőre megakasztja Vitéz Jánosék összeesküvése Mátyás ellen. Minthogy ilyesmit humanisták másutt is elkövettek, Mátyás bizalma meginog bennük. Ezt a csendet, elnémulást szerencsére az eddiginél jóval pompásabb és korát s a jövőt tekintve hatásában szinte hasonlíthatatlanul gazdagabb humanista világ követi. Ennek középpontja: Mátyás király, körülötte világító csillagai az emiitett Vitéz Jánoson és Janus Pannoniuson kívül a mindig Cicerót olvasó váci püspök, Bálhori Miklós; századának legnagyobb csillagásza és az újkori trigonometria megalapítója Regiomontanus; a »minden klasszikus lében kanál«, (

7) anekdotázó Galeotto; a Mátyás temetésén majd gyászbeszédet mondó Ranzano; a kül«. Horváth J. i. m. 113. 1. 7. Riedl i. tat). 81-^83. 1. 10