Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1937

19 3. Arany—Révfy: V. László. Melódráma. Racskó J. karnagy harmónium-, és Forstner F. VII. o. tanuló zongora-kíséretével előadja az ifjúsági férfikar. Szavalja: Kablay D. VII. o. és de Pott Gy. VI. o. tanuló. 4. Az ifjúság üdvözletét tolmácsolja: Branyiczky László VII. o. tanuló. 5. C. Frank: Szimfonikus variációk. Bemutatja: Pfeiffer P. Alfonz, németújvári ferences zárdafőnök. 6. P. Scheirich Bonaventúra ferences tartományfőnök beszéde. 7. Molnár—Hlatkv: Az én falumban c. műdalt énekli Reiz K. VII. o. tanuló, Zongorán kíséri: Forstner F. VII. o. tanuló. 8. A szülők nevében felszólal: Dr. Chikán Béla pestszenterzsébeti polgármester. 9. Sajó S.: Trianon c. költeményét előadja az ifjúság szavalókórusa. 10. Zárszó és ajándék-átadás. 11. Racskó J.: Magyar ének-egyveleg-e az ifjúsági énekkar előadásában. 12. Dr. Balogh Albin bencés igazgató felszólalása után a jubiláns igazgató köszönete. Egész ünnepségünket a tisztelet és hála sugallta és abból az eszmei mérlegelésből született meg, hogy a tiszteletadás és hálanyilvánítás nemcsak kötelesség, hanem magúnkat is értékesítő lelkiség. Ezt akartuk kifejezésre juttatni és ennek a zálogául, akkumulátorául, szántuk az intézet ajándékozta és a bíboros-főpásztor konszekrálta misekelyhet, melyet jelképesen szívek ékesítenek, s mely ama jókívánságaink összefoglalója, hogy igazgatónknak a továbbiak során se hiányozzék munkabíraása, ereje, lelki-testi egészsége és mindenben kísérje őt még igen-igen soká Isten áldása. Ad multos annos! Az igazgató ehelyütt ismételten hálásan megköszöni a tartományfőnök atyának, az ünnepi szónoknak, a tanári testületnek, a rendtársaknak, a tanulóifjúságnak szíves fáradozását, nemkülönben az ünnepélyen résztvevőknek szíves megjelenését, s mindazoknak jókívánatait, akik őt jubileuma alkalmából levélben, vagy táviratban üdvözölték. Valláserkölcsi nevelés. Világraszóló esemény a mi szent évünk. A maroknyi magyarság helyzetébe, sorsába néztek bele, akik eljöttek hazánkba, s velünk együtt ünnepelt sok-sok távollevő is. Milyennek láttak bennünket? Függött ez azoktól is, akik érdeklődtek irántunk, de még inkább tőlünk. Ez a gondolat megelőzőleg fölvetette mind-