Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1933

Roger Bacon, a Xllí. század nagy francikánus tudósa. A XI I. század bölcselettörtenetében nem ismeretlen Ro­ger Bacon angol ferencrendi szerzetes neve. Ha nem is volt olyan nagy rendszerező, mint kortársa, a domonkosrendi Nagy Szent Albert, de az akkori tudomány minden ágában való jár­tassága és kutatásai révén, méltán említhetjük nevét korának nagy elméi között. Bacont kortársai közül csak kevesen értet­ték meg és a hatalmon levők konzervativizmusa miatt sok meg­nemértés és üldöztetésben volt része. Életrajzi adatai igen hiányosak, amik pedig megvannak, azok is csak fennmaradt műveiből ismeretesek. Bacon Ilcestriában (Angliában) körülbelül 1214-ben született. Előkelő szülei gyer­mekkorától fogva nagy gonddal neveltették. Tanulmányait sok sikerrel végezte s tanítói nagy jövőt jósoltak neki. A honi is­kolák elvégzése után, az akkori kor szokása szerint, tanulmá­nyait Párizsban folytatta, amely abban az időben a tudomány és művészet központja volt. Itt szerezte meg kitüntetéssel a hittudományi doktorátust. Tanulmányai elvégzése után vissza­tért hazájába, ahol rövidesen rá belépett a Szent Ferenc-rendbe. Jobb ezzel szemben azt állítja, hogy már Párisban lett szerze­tessé. Annyi bizonyos, hogy Bacon ferencrendi szerzetes volt. Jóllehet Bacon a tudomány összes ágával foglalkozot', mégis nagy előszeretettel a filozófiát művelte. Leland mondja róla, hogy úgyszólván a filozófiának minden részét kutatásá­nak tárgyává tette. Mint maga Bacon írja, eme kutatásai ren­geteg pénzbe kerültek s ezt testvérbátyja folyósította. Amikor bátyja száműzött szülei és testvéreiért kifizetett váltságdíj foly­tán elszegényedett, kénytelen volt baráijának, IV. Kelemen pá­pának segítségét igénybe venni. Annyi fáradhatatlan munkásság és áldozatkészség után nem lehet Bacontól azon állítását elvitatni, hogy egyetlenegy 1*

Next

/
Thumbnails
Contents