Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1931

4 Az ily módon létesült Szent Antal reálgimnázium s vele szervesen kapcsolt nevelőintézet hazánk területén, ezidőszerint egyetlen a maga nemében. Csak bennlakó tanulói vannak és mindenestül rendi vezetés alatt áll, amennyiben úgy tanárai, mint nevelői és egész kiszolgáló személyzete Szent Ferenc fiai közül kerülnek ki. Ilyenformán elérte rendtartományunk azt, ami után régóta vágyódott, hogy saját növendékeit kizárólag önmaga nevelheti és taníthatja, mégpedig államilag is elismert nyilvánosság mellett. Másrészt ugyanakkor módot tud a magyar szülőknek is adni arra, hogy gyermekeiket Szent Ferenc annyira korszerű és kívánatos szellemében neveltethessék, mely minden vitán felülállóan sok áldás forrása lesz egyénekre, családokra, sőt az egész nemzetre is. Avagy felbecsülhető-e egyáltalán az a hatás, melynek igézete bővül és lendít, edz és az élet minden nehézségeivel szemben tetterőssé, fölényesen ellenállóvá tesz, s melyet az igénytelenség, lemondás és az önzéstől, anyagiasságtól függetlenülő lelkiség hőse, bajnoka, Szent Ferenc közvetít? Az a mosolygós Szent, akiről igazán elmondható, hogy a diadalmas igénytelenség boldog hallhatatlanja s akinek olyan csodálatot keltő és kedvet adó, ízes, lelki vidámsága, életöröme, biztos egyensúlya, melyet megelégedett lelkisége lövell ki magából . . . Az igények szüntelen és féket nem ismerő szaporításának lelkileg-testileg lázbeteg mai embernemzedéke kell, hogy ráébredjen arra, miszerint az igények egyre emelkedő skálája lelki perpetuum mobile ugyan bennünk, de észbontó és idegeket felőrlő boszorkányvarázs is s azért van szükség széltében mindenfelé arra az életeszményre, arra a megváltó igénytelenségre, melyet „a szegénység legkétségbeesettebb szerelmese" (Bossuet), a legemberibb Szent, Assisi Ferenc képvisel s mely gyógyító orvosság és boldogító művészet egyszerre. S mert minden emberéletnek az erkölcsi tartalom ad kincses értéket, Pádovai Szent Antal gyémántosan kiköszörülődött ifjú egyéniségét, erényekben pompázó énjét akarjuk ragyogtatni növendékeink szemébe, mely mint példaadás — XI. Pius pápa szavaival élve — „Istenről s az örök boldogságról sokszor megfelejtkező, az élvezetek örvénylő hullámverésében hánykódó s a gazdagodás rendetlen vágyától túlfűtött századunkban sokak szívét-Ielkét fölvillanyozza és arra hajlamosítja, ami több, neme-