Szent Margit katolikus leánygimnázium, Esztergom, 1943

22 Ünnepélyek, megemlékezések. Nov. 1-én Veni Sancte a bazilikában. Nov. 2-án, halottak napján az intézet testületileg vett részt a bazilikában tartott gyászmisén. Nov. 19-én, Szent Erzsébet ünnepén hódoltunk Árpádház Szentje előtt, követtük példáját a szegények megvendégelésével. Dec. 8-án, a kongreganisták fogadalmat újítottak a bazilikában. Jan. 19-én, Árpádházi Szent Margit szenttéavatása alkalmával részt vettünk a bazilikában tartott ünnepi szentmisén. Febr. 21-én engesztelő szentségimádást tartottunk a vízivárosi plébánia templomban. Febr. 23-á,n részt vettünk a hamvazáson. Márc. 6-án, a vizivárosi zárdatemplom szentségimádó napján engesztelő szentmisét hallgattunk. Márc. 15-én részt vettünk az ifjúság levente-ünnepségén, Márc. 20-án megemlékeztünk Kossuth Lajosról. Ápr. 15-én, az érettségi befejezése után ballagtak a végzett VIII. osztályosok. A búcsúzó és buzdító szavakat dr. Saly Arnulf bencés igazgató, az érettségi vizsgálatok elnöke intézte a növendékekhez. Természetvédelem. A magyar ember világa a szabad természet, bölcsője a magyar föld. Ezt ;a rögöt, mely éltet s eltakar, szenvedélyesen meg kell szerettetnünk tanítványainkkal. Ebben segítségünkre van a természet megismertetése. Mennyi titok, mennyi meglepetés, mennyi egymásbakapcsolódó igazság van elrejtve a természetben. Ezek szemléletében nemesülünk, tisztulunk, valamiképen megújulunk. A mindennapi élet robotoló munkájától testben, lélekben kifáradt ember vár valami csodásat, vágyik valami természetfeletti után. És nem veszi észre, hogy környezete minden megnyilvánulása egy-egy nagy rejtély. Nem veszi észre, mert finom hallását eltompította a városok dübörgő, ordító lármája, szeme megszokta a reklám lámpák neon fényének vibrálását, Ezért nem veszi észre a zajtalanságot, az előkelő csendet, melyben a természet születik és szépül, és nem látja Isten szépségének tükrözéseit sem az alkonyban, sem a virágok színszimfcmiájában, sem ,az erdőik nyugtató csendjében. Még a költők lelkében is a nóta imádsággá válik a természet ölén s nem tudják eltitkolni érzelmeiket. » Szeretem az erdők Örök csendességét, A természet ezer Szótalan szépségét. Valami nagy, édes Boldogságot érzek, Istenem, tán a Te Csodás közelléted ! (Szabolcska) Hangzatos frázisokkal azonban nem lehet a gyermek ösztönös, felszínes természetszeretetét elmélyíteni, Azért visszük ki őket a szabadba, hol a természet ölén mindig újat és szórakoztatót talál. S ha megértetjük velük a természeti dolgok okbeli vonatkozásait, hamarosan magasztos érzésekkel telik el a lelkük. A természet gyönyörűsége feledteti a fáradalmakat. Ezért indul meg a város népe egy-egy ünnep alkalmával a virágos rétre, hol nem bántja bánat, zsivaj, gond. Móra Ferencnek is csak a teste él a városban ;