Szent Margit katolikus leánygimnázium, Esztergom, 1941
8 Árpádháxi Boldog Margit és a ma magyar nője. * Ebben az esztendőben különösen is hangos egész országunk Boldog Margit dicséretétől. A 700 éves jubilálás és Boldog Margitunk szenttéavatásának vágyott várása felfokozza a lelkesedést. A vészes idők kedves e.igesztelő áldozata a hasonló válságos időkben meg éppenséggel is vonz. Csak természetes tehát, hogy az esztergomi érseki nőnevelő intézet leánygimnáziuma külön ünnepi akkorddal lépett be az országos dicsőítés szép összhangjába, hiszen a iubilárisan ünnepeltben névadóját és égi pártfogóját tiszteli. A külön triduumos ünnepséget ez tette kedves kötelességgé, szívesen megragadott imádsággá és buzdító, követendő példa tanulmányozásává, iskolájává. Vájjon tanulhat-e a mai női, főleg leánynemzedék Boldog Margittól ? Merjen-e hasonulni a mai kor földies leánya az égi Margithoz? A mindennapi az egészen kivételeshez? A világban élő a szerzetesnőhöz? A megpróbáltatástól fázó a kemény önmegtagadóhoz? Nemcsak merhet, de mernie is kell, ha becsüli önmagát és nemét, ha szereti egyházát és hazáját. Miben kövesse főképen? 1.) A lelki értékek igaz megbecsülésében. Ne gondoljátok, hogy lelki értéknek csak a Boldog Margit követte tökéletesebb életcsapást, a szerzetesnői hivatást nézem. Ennélfogva attól se tartsatok, hogy a szerzetesi életsort akarom és fogom nektek ajánlani és suggerálni. Ezt és így nem teszem. De azt viszont nem hallgathatom el, hogy a magasabb hivatásban is lelki értéket kell látni és így azt annak, akinek az Űr ilyent ad, értéke és érdeme szerint, tehát nagyon meg kell becsülni. A gyakorlati becsülés pedig a követésben kell, hogy nyilvánuljon. Tehát a szerzetesi hivatás lelki értéke ellen nem szabad tusakodni, nem szabad azt elvetni, nem szabad azt senkinek, még a szülőnek sem akadályozni. Boldog Margit ugyancsak megbecsülte a szerzetesi hivatás lelki értékét. Pedig nem is maga választotta; szülei ajánlották fel őt így a jó Istennek. A cél — igaz — nagy és szent volt: a hazának megmentése. A szülő semmi körülmények között nem kényszerítheti gyermekét az evangéliumi tanácsok követésének útjára; Margit tehát egészen könnyen kitérhetett volna szülei felajánlásának beváltása elől. Azt hiszem, hogy a királyi szülők felajánlása nem is akart kényszer lenni, hanem készség gyermekük odaadására, imádság a szent hivatás kegyelméért és nevelés, illetve neveltetés a szent hivatás elfogadására. Boldog Margit, amikor tudatára jutott szülei felajánlásának és e felajánlás egészen kivételes nagy indokának, bizonyára maga is sokat imádkozott a hivatás elnyerésé* A triduum harmadik napján elmondotta: Dr. Drahos Jánas érs. ált. helynök.