Szent Margit katolikus leánygimnázium, Esztergom, 1941

5 ba adták, ahol 19 évet töltött egészen 1271. január 18-án bekövetkezett haláláig. A király levonta a tatárjárás tanulságait. 1252-ben a pápához írt levele szerint megerősítette a Duna-vonalat a János-lovagok segítségével. Különös gondot fordított arra a helyre, ahol a tatárok a Dunát átlépték. Azért Budán és Visegrádon várat rakatott, a Nyulak szigetének déli végén a János-lovagok, északi részén a prímás épített várat. Kellő erődítvények készültek a Csepel- és a Rosd-szigeten. Mivel azonban a király vallásos lelke minden emberi igyekezet mellett a jó Isten kegyelmét tartotta legfontosabbnak, az erődítményi rendszerbe beletervezett egy kolostort és melléje egy Boldogasszony-templomot, amelyről a Nyulak Szigete a Boldogasszony-sziget nevét nyerte. Ebbe a kolostorba helyezte Margit leányát és fölszólította az ország nemeseit, hogy ők is áldozzák leányaikat az Úristen és a Boldogasszony állandó szolgálatára. Margit már kiskorától kezdve átértette magasztos hivatását, hogy áldozat legyen a királyi családért és a magyar nemzetért, s a hivatásához a legnagyobb kísértések közt mindvégig állhatatosan ragaszkodott. Mikor szülei a fogadalomról megfeledkezve a kolostorból kivenni s először egy lengyel herceghez, majd Ottokár királyhoz, végül pedig Anjou Károly nápolyi királyhoz akarták férjhez adni: bátran szembeszállt szüleinek, sőt apácatársainak akaratával. Hősiesen tűrte a neheztelést és az elhagyatottságot. Hogy áldozata kedvesebb legyen az Űr előtt, annál inkább szigorította életnívóját, minél nagyobb veszedelmek fenyegették az országot. Különösen akkor vállalta a legborzasztóbb önsanyargatást, amikor apja és bátyja egymás ellen harcoltak. Megvolt a vigasztalása, hogy apa és fiú az ő jelenlétében nyújtottak egymásnak békejobbot. Súlyos szenvedései megviselték ártatlan testét. Meghalt 29 éves korában. Rövid, áldozatos életét az Űr a szentek dicsőségével jutalmazta. A magyarok egyik legdicsőbb királyának leánya a halála előtt a zárdafőnöknek egy kulcsot adott át, saját szavai szerint a kincseládájának kulcsát. A ládában két vezeklőövet és egy korbácsot találtak. Ezek voltak a királyleány egyetlen földi kincsei. Minden másról lemondott, hogy teljes legyen az áldozat, amelyet egy nemzetnek jóvoltáért akart fenntartani. Néma ámulattal állunk boldog Margit megdicsőült alakja előtt és magyar szívünk mélyéből rebegjünk hálát. Margitról emlékezve mindig áldozatot mutatunk be a hazáért, mert őt állítjuk az Üristen kegyes szemei elé, irgalmáért és segítségéért könyörögve. Margit emlékének hősöket nevelő hatása van, mert őt csak csekély mértékben is utánozni máris hősi elhatározás.