Szent Margit katolikus leánygimnázium, Esztergom, 1941

15 viszonyok miatt. A szatmári zárda, azt mondhatjuk, már kezdettol fogva önálló noviciátussal rendelkezett. A Szatmáron letelepedett irgalams nővérek a Gumpendorfból magukkal hozott, XVI. Gergely pápa által 1835. szept. 15-én megerősített ,,Szt. Vince szabályai" szerint határozatlan időre egyszerű fogadalommal kötelezték magukat a három evangéliumi tanács megtartására. E szabályoknak az új egyházi törvénykönyv szellemében történt átdolgozása, 1938. óta határozott időre (6 év) teszik fogadalmaikat a kongregáció tagjai. Hám püspök, mivel függetlenítette a nővéreket a gumpendorfi zárdától, szükségesnek látta, hogy a ruházat külső formáján is változtassanak. így Hám János egy egészen új szerzetes kongregációnak lett megalapítója. Legsajátosabb elgondolása a kongregáció alapítójának az, hogy a Szatmári Irgalmas Nővérek ne csak kórházakban, lelencházakban, szegényházakban, aggok, foglyok gondozásával, népkonyhák vezetésével, házi betegek ápolásával, szegények felkarolásával foglalkozzanak, mint más országokban az irgalmas nővérek, hanem elsősorban és főképen a tanítás és nevelés munkájának szenteljék magukat. 4 ) Ezt a munkát kezdték meg és folytatták is Szatmáron egvre szélesebb mederben. 1842-ben a katona-leánynevelő intézeten és elemi iskolán kívül úrileányok számára berendezett internátust is vezettek. A tanítványok és növendékek számbeli gyarapodásának megfelelően a nővérek száma is évről-évre növekedett, a szatmári zárdában elhelyezett intézetek is szaporodtak. 1857. október havában nyilt meg a tanítónő-képző. 1866ban az eddig csak négyosztályos elemiiskola hatosztályossá bővült. 1868 körül az árva leányok intézete létesült. 1883-ban itt helyezték el az aggok intézetét. 1889-ben megnyílt a polgári leányiskola. Az 1891-ben kiadott kisdedóvásra vonatkozó miniszteri rendelet szükségessé tette 1892-ben a kisdedóvónő-képző felállítását. 1894-ben a polgári iskolai tanárnő-képző létesült. 1902-ben kezdett kialakulni a patronázs intézménye. 1912-ben a polgári iskolával kapcsolatos kézimunkatanfolyamot állították fel. Végül 1918/19. iskolaévben megnyílt a leánygimnázium. A román megszállás alatt a polgári isk. tanárképzőt és az óvónőképzőt be kellett zárni. A felsorolt intézetek létesülése természetesen megfelelő építkezéseket tett szükségessé, és így az eredeti törzsépület mellé lassanként az épülettömbök egész sora vonult fel, amelyek szinte már egy városnegyedet alkotnak. Az építkezés még jelenleg is folyik. Hogy milyen nagyjelentőségű és mennyire áldásos volt Szatmár városára és környékére is az irgalmas nővérek működése különösen a tanítás terén, azt mutatja az a körülmény is. hogy ebben az időben Lem4,) Kertész Pál: j. m. 28. lap.