Szent Margit katolikus leánygimnázium, Esztergom, 1938

u Es hogy a magunk részéről jelét adjuk a mi törekvésünk igaz voltának és a szeretetnek, amellyel irántatok vagyunk, illetékes tényezőkkel való tárgyalás után még ez egyszer nagy, nagy megbocsátással leszünk és azoknak, akiknek az új Rendtartás szellemében viseletből hármast kellett volna kapniok, — elég nagy számmal vannak — ez egyszer, kivételesen, bízva abban, hogy jövőre már az új Rendtartás jobban átmegy véretekbe és nem lesz annyi vétség ellene, viseleti érdemjegyöket kettesre emeltük fel. — Teszem és tettem ezt abban a reményben, hogy növendőkség, szülői ház és tanári kar összeforrnak az egységesítő szeretetben. Az intézetnek ez a megbocsátása legyen serkentő és buzdító számotokra a fokozottabb munkára, kötelességteljesítésre, rendszeretetre és az igaz, szelid, szerény szép leányos viselkedésre . . . ! Hála Isten, vannak szép számmal köztetek, kik viseletökkel és szorgalmukkal sok, sok örömet szereztek nekünk, kik dicséretet érdemelnek. Egész évi lankadatlan szorgalmukat, példás jó viseletüket, rendszeretetőket jutalmazni óhajtjuk és egy-egy könyvet feszületet kapnak az intézettől. Talán csekély az ajándék, de ne ezt nézzék, hanem azt, amit jelképez, a munkának, a fáradozásnak elismerését. A jutalmuk nem az ajándékban van, nem is a nyílt megdicsérésben, hanem lelkiismeretükben, annak abban a boldogító tudatában: megtettem, amit csak tehettem. Törekedjetek így továbbra is, mindig is! A többi pedig vegyen példát tőlük, hogy igenis meglehet tenni azt, amit Tőletek megkívánunk. Nem kell hozzá más, mint erős akarat, törekvés, mert azt aki akar, törekszik, azt mindig megsegíti az Úristen! Vége az iskolai évnek — kezdődik a vakáció! Szolgáljon ez felüdülésiekre. Használjátok fel jól. De ne feledkezzetek meg arról a vakációban sem, hogy kat. leányok vagytok. Nem mondom azt, hogy zárdaiskola növendékei, mert hisz a zárda nem kíván tőletek mást, mint ami mint katolikus magyar leányoknak amúgy is kötelességtek. A vakáció nem minden rendtől, megkötöttségtől, fegyelemtől való szabadulást jelent. A vakációnak is meg kell lennie a maga megszabott életredjének. Talán több hely jut ebben most a pihenésnek, játéknak, szórakozásnak, de ne legyen teljes tétlenség. Legyen jelszavatok: szolgálatkész szeretet! Szolgálatkész szeretet a Mindenható iránt! Vallásgyakorlataitok ne maradjanak el a vakációban sem. A lelkiéletben nincs megállás — a megállás hanyatlást jelent! Szolgálatkész szeretet a családban, és azonkívül a rokoni, baráti körben és még tágabb értelemben szolgálatkész szeretet a nagy magyar közösség iránt! És ne feledkezzetek meg az önmagatok iránt való kötelességekről sem, műveljétek magatokat a vakációban is. Nemesül jön lelketek, mélyüljön értelmetek. Csak így lesz a vakáció felüdülés, testi, lelki megerősödés. Csak így fogtok a jövő iskolai év elején felfrissülve, újult munkakedvvel, Tettrekészséggel, törekvő lélekkel visszajönni és ismét munkához látni. Adja a Mindenható, hogy így Legyen!