Szent Margit katolikus leánygimnázium, Esztergom, 1937

6 Őt? Maradhatunk-e érzéketlenek az isteni jóságnak ilyen túláradásával szemben ? Nem kell-e nekünk is maradéktalanul odavetnünk Neki egész szívünket, felajánlanunk, odanyújtanunk minden gondolatunkat és érzésünket, minden törekvésünket, kívánságainkat és beteljesültségünket? Állhatunk-e tétován, mikor Ő közeledik, — hallgathatunk-e némán, mikor () megszólít, — ingadozhatunk-e, mikor 0 olyan magávalragadóan sürget viszontszeretetre. Sokan elhagyták Krisztust, mert még sohasem ismerték meg, — írja Papini. Nos, az Eucharisztiában mindenki megismerheti az Úrat, egészen közelről, szemtől-szemben. S ha kibontakozik előtte az isteni arc szépsége, ha rásugárzódik az a lendületes, derült lelkület, amely Krisztus sajátja, ha felüdül az isteni Szív részvétének s irgalmának bővizű forrásán, akkor bizonyára felgyúl benne is a vágyódás az Üdvözítő jobb, teljesebb, fogyhatatlan birtoklására. S ennek nyomán kisarjad bennünk az egymás iránti szeretet is. Mert az Oltáriszentség nemcsak az Isten hozzánk való szeretetének záloga s a Krisztus iránti hűségünknek felszólítója, hanem a felebaráti szeretetnek is különösen erős indítéka. Ismerjük Szent Pál szavát: „Egy kenyér, egy test vagyunk sokan, mindnyájan, akik egy kenyérben részesülünk" (Kor. ,10, 16). Egyenlőképen részesülünk ebben a csodálatos isteni adományban, egyenlőképen egyesülünk általa Krisztussal, tehát egyképen leszünk általa testvérekké s ezért egvmódon kell szeretnünk is egymást. A modern terápiában nagy szerepet játszik a sugárzással történő gyógyításmód. Orvosolnak kvarclámpa sugárzásával, rádium-sugárral, röntgennel. Ezek a pompás sugarak nem egyszerre, hanem csak lassanként, még hozzá láthatatlanul járják át a beteg test sejtjeit. A rádiumos gyógyításnál a rádiumot a beteg részre helyezik, hogy így közvetlenül hasson. Krisztus is ekként sugározza be lelkünket. így helyezi gyógyítóan magát szívünkbe. És minden hibánkat s gyarlóságunkat meggyógyítja azáltal, hogy fészküket, a szeretetlenséget, gyökerestől kiírtja belőlünk.

1 Hogy az Eucharisztia mennyire a szeretetnek szentsége, az kifejezésre jut már anyagában is. A gyűlölet mindig széthúzás, egyenetlenség, fölbomlás, — a szeretet pedig összhang, rend, egység. íme, ez az egység nyilvánul meg az Oltáriszentségben, amennyiben két különböző anyagot köt össze, ellentéteiket feloldja és belső harmóniába emeli. A nagy Szentség anyaga ugyanis kettős: kenyér, mint az élet föntartásának és bor, a vidámságnak eszköze. 1 Jandik József nyomán,