Szent Margit katolikus leánygimnázium, Esztergom, 1932

15 Az előírt számban járultak közösen a szentségekhez. Ezenkívül önként, egyéni buzgóságból, az eucharisztikus Ur Jézus iránti szeretetből egyre növekvő számban minden hó első péntekjén is. Lelki életük kimélyítését, erősítését, öntudatosítását célozták a húsvéti lelkigyakorlatok, amelyeket március 22-től 25-ig tartottunk meg. A lelkigyakorlatok vezetője Linzer Szilárd bencéstanár volt. A növendékek lelkigyakorlataival párhuzamosan Dr. Jeszenszky Kálmán prelátus-kanonok úr a szülők számára lelkigyakorlatos konferenciai beszédeket mondott. Elmélkedései középpontjába a családot állította, a szülőknek a család iránti kötelességeiről szólva pedig, követendő példaképül a krisztusi családi eszmény megvalósítójára, a Szt. Családra mutatott rá. A befejező elmélkedés után a szülők szép számban járultak a sz. gyónáshoz s másnap reggel gyermekeikkel együtt a sz. áldozáshoz. A vallásos érzésnek, a Boldogságos Szűz iránti tiszteletnek fokozását célozta az Elő Olvasó Társulat, amelynek tagjai voltak az összes katholikus növendékek. Megkezdtük továbbá a Mária Kongregáció előkészítő munkáját is. A Kongregáció megalakítása a jövő iskolai év feladata lesz. Iskolai ünnepségünkben is iparkodtunk a vallásos jelleget kidomborítani. Sz. Erzsébet, Boldog Margit napján tartott ünnepségeink első programmpontja a szentmise-hallgatás, szentáldozás volt. Testületileg vezettük még szentmisére növendékeinket Sz. József napján, halottak napján, február 3-án, Sz. Balázs napján, hamvazó szerdán, minden hazafias ünnep és szünetnapon. Testületileg vettünk részt az előírt körmeneteken és a vízivárosi plébániai templom szentségimádásán. Nagy gondot fordítottunk a rendre, fegyelemre. A tanári testület iparkodott a törvénytisztelet, rendszeretet és illemtudás kötelességeit növendékei lelkébe beleoltani s minden adandó alkalommal figyelmeztette, buzdította a tanulókat a művelt társadalom követelményeinek megtartására, a tudomány szeretetére s a tanulás szünetet nem ismerő szükségességére. Komolyabb következményt maga után vonó kihágás egyszer sem fordult elő, a fegyelmi állapot az egész év folyamán megnyugtató, kielégítő, kedvező volt. A fegyelmi állapot kedvező átalakulását elősegítette a szülőkkel való gyakori érintkezés. Ennek megkönnyítésére fogadó órákat rendszeresítettünk, de azokon kívül is készséggel adtunk felvilágosítást, tanácsot bármikor a hozzánk forduló, érdeklődő szülőknek. Szülői értekezletnek vehető az iskolai év megnyitása, amely alkalommal az igazgató szólt a szülőkhöz, Jeszenszky Kálmán prelátus-kanonok úr már említett konferenciai beszédei és a záróünnepségen az igazgató beszéde, amelyben az utilitarisztikus nevelési céllal szemben a nőnevelés eszményi céljáról szólt. 4. A hazafias érzés ápolása. A vallásosság mellett ápoltuk és élesztettük növendékeink lelkében a hazaszeretet szent eszméit is, mert — miként a múltban — úgy a jelenben is csak a vallásos hazaszeretet lehet erősítője, támasza és felemelője porbasújtott hazánknak. A nemzeti érzés, fajöntudat ébresztésére és élénkítésére minden alkalmat felhasználtunk. Az egyes tantárgyak, főként a történelem és földrajz, keretében iparkodtunk növendékeink szívében felszítani az integer Magyarországért való szeretet és lelkesedés tüzét és törekedtünk velők megismertetni a magyar irredentizmus helyes, szükséges és jogos voltát. Megkönnyítette munkánkat az a szomorú tény, hogy Esztergom ismét végvárrá lett, egyik végvára e csonka, trianoni Magyarországnak.