Szent Margit katolikus leánygimnázium, Esztergom, 1931

4 de a formák romhalmazából főnix-tűzhalállal és újjászületéssel fognak kiemelkedni a nyugati keresztény kulturlélek időtől, koroktól, megnyilatkozási formáktól független örök értéktényezői, hogy alapjai, szilárd, biztos bázisai legyenek új életlehetőségeknek, új életmegnyilvánulásoknak, betöltői az új életformáknak. A vigasztalanság, reménytelenség éjes sötétjében a pedagógusnak kell felszítania a nyugati, keresztény kulturlélek örök, diadalmas értéktényezőibe vetett hit, remény mécsesét s ha kell, rávilágítani vele a gondjaira bízott gyermeksorsok életösvényeire. S ezért példaképeket kell keresnie, akikben a nyugati keresztény kulturlélek eme értéktényezői túl korokon, túl társadalmi életformákon örök eszményképül tündökölnek, akik alakot, formát-öltői ama sejtelmes goethei lényeknek „.. . jener geahnten Wesen . . . die wir verehren . . . die im Grossen tun, was der Beste im kleinen tut, oder möchte . . ." (Goethe.) Van ilyen eszményképünk, kinek alakja el nem mosódó körvonalakkal emelkedik ki 700 esztendő ködlő kékjéből, akit „Glória Teutoniae"nek mondanak, akit magának vall a francia is, kit a 70. nürnbergi német kath. nagygyűlés ünnepléseinek középpontjába helyezett, de aki mégis a miénk : Erzsébet, András magyar király leánya. Szomorú a XIII. század elejei Európa helyzete. A keresztes háborúk nyomán vészes nyomor, pusztító dögvész jár. A nyugati és keleti szellem érintkezése lázas forrongást vált ki a szellemi élet terén. Gombamódra lépnek fel a lázítók, kik a nyomort, a szellemi élet ingadozásait felhasználva, izgatnak a társadalmi rend, az egyházi és világi tekintély, a legális erkölcsi rend ellen s ezeket megdönteni, a forradalom anarchiájába sodorni akarják. De a vészesen kavargó, mindent elnyeléssel fenyegető ár megtörik három sziklán: Szent Domonkoson, Szent Ferencen, Assisi nagy szülöttjén és Árpádházi Szent Erzsébeten. Nem mélyedhetünk el Szent Erzsébet életének, lelki világának szemlélésében, csupán lelkének ama vonásaira, világítok rá, amelyekben századokra kiterjedő hatásának csodás titka rejlik s ez : charitas et justitia — szeretet és igazság. Mélységes istenszeretet, amely mélyről buzgó imádásban, fejedelmi pompa és csábok között is megőrzött alázatos szerénységben és a tiszta, nemes nőiesség gyöngédségében nyilvánul meg, amelynek révén példaképévé lett a minden korok minden korú keresztény nőjének: gyermeknek, hajadonnak, jegyesnek, ifjú hitvesnek, anyának, özvegynek. A másik, amely nélkül az előbbi el sem képzelhető, mert hisz ratio diligendi proximum Deus est (Szent Tamás): az emberszeretet. Nem az az emberszeretet, amely a hatalom és jólét bíborában járva, kegyes leereszkedéssel, a szívben mindig a keserű, fájó iealázottság érzelmét fakasztó alamizsnát osztogat, hanem az a legnemesebb szociális érzéstől áthatott emberszeretet, amely a testvér egyszerű köntösében a iustitia distributiva alapján állva, kötelességszerűen osztja szét küzködő, nyomorgó, szenvedő, sebektől torzított embertársai között, — kiknek mindegyikéből kiérzi ez isteni