Szent Margit katolikus leánygimnázium, Esztergom, 1930

Berikő JYL Szeténa. Külsőségeiben és méreteiben szerény, de a szeretet és tisztelet megnyilvánulásában annál mélyebb, melegebb és bensőségesebb ünnepet ült az Irgalmas Nővérek zárdája 1930. október 16-án. Ekkor nyújtotta át a vármegye főispánja a szerzetesi fogadalomtételének ötven éves fordulóját ünneplő Benkő M. Szeréna h. tartományi főnöknőnek a Kormányzó Úr Őfőméltósága legfőbb elisrésének jelét, a Signum Laudis-t. A szerzetes, ki „elhagyta atyját, anyját és testvéreit", ki lemond az életnek még megengedett örömeiről is, ki felveszi a keresztet és követi a naponkinti lemondások és önmegtagadások naponkint megújuló mártiromságával az isteni Mestert göröngyös, tövises útján, lelkében az örökkévalóság szomjas vágyával, nem kívánja, nem keresi a világ elismerését, kitüntetését. Nem kereste, nem kívánta Benkő M. Szeréna sem. De ötvenéves szerzetes életének — különösen a második huszonötesztendőnek, melyet mint a zárda főnöknője töltött Esztergomban — folytonos munkássága, nagy tevékenysége, fáradhatatlan agilitása, szívének jósága, energiájának acélossága, érdemekben és alkotásokban oly gazdaggá tették ezt az életet, hogy ezeknek nem keresett, nem kivánt, de méltó jutalma volt a legfelsőbb elismerés. Benkő M. Szeréna 25 éves főnökségének több mint kétharmada zivataros, válságos időre esik. A világháború borzalmai, a a forradalmak rombolásai, a minden intézményt alapjában megtámadó gazdasági válság az útjelzői ennek a huszonöt esztendőnek. De míg odakünn a világban rombolt a gyűlölet, itt a zárdában épített az imádságos lelkület mélységeiből táplálkozó szeretet. A kis vízivárosi zárda Szatmár román megszállása után a csonkamagyarországi rendtartomány anyaházává lesz. Az elemi leányiskola mellett párhuzamos osztályúvá bővül a polgári iskola. Hatalmas kétemeletes épületszárnnyal nagyobbodik az internátus. 1922-ben megnyílik a tanítónőképző. Majd Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter bőkezű pártfogásával s Esztergom városának támo-