Városi reáliskola, Esztergom, 1942

14 I. Az iskola múltja. Iskolánk fejlődésének történetét tavalyi, 1941/42. tanévi Évkönyvünk részletesen hozta. Az idén a takarékossági rendelkezések következtében ennek csak vázlatát közölhetjük. Az esztergomi reáliskola Esztergom város „áldozatkészségének és művelődésszeretetének termő talajából" nőtt ki. A város 1854. május 12-én tartott tanácsüléséből kérvényt terjesztett fel a cs. kir. megyehatóság útján Thun grófhoz, a bécsi kultuszminiszterhez. Ebben „Esztergom szab. kir. város községtanácsa a haladás és szellemi művelődés eszméjétől vezéreltetve" engedélyt kért „az annyira kívánatos és jó sikert tanúsító" al-reáltanoda felállítására. A megyefőnök ajánlósoraival a kérelmet Bécsben kedvezően fogadták, és l. Ferenc József Őfelsége legfelsőbb elhatározásával megengedte az esztergomi reáliskola megalapítását. Az iskola megnyitása a magyar képzésű tanárok hiánya miatt késett.A várva-várt magyar képzésű tanárok végre 1857-ben megjelentek, s az intézet ünnepélyes megnyitása 1857. évi október hó 15-én történt meg. Az első osztály 34 tanulóval kezdte. Már 1860 tavaszán felír a városi tanács a megyefőnökhöz a harmadik osztály megnyitásának engedélyezése ügyében. Ez év őszén meg is nyilt. Ezzel az iskola az akkoriban érvényes rendelkezések szerint teljes „alreál-tanodá"-vá lett. Népszerűségének és a közönség iránta megnyilvánuló szeretetének legszebb bizonyítéka volt az a zászlószentelési ünnepség, amelyet 1862. május 1-én a belvárosi plébánia-tenjplomban fényes keretek közt tartott meg az iskola. A zászlószcntelést maga Scitovszky János bíboros-hercegprímás végezte. A zászlóanyai tisztet Frey Vilmos előkelő esztergomi polgár neje, Freyné, Fröhlich Franciska töltötte be. 1864.-ben a bíboros főpásztor megjelent a reáliskolai vizsgálatokon, két óránál tovább tartózkodott ott és magas elismerését kegyes szavakban fejezte ki. A tanulók létszáma egyre emelkedett. 1869/70-ben már 84 tanuló látogatta az iskolát. Reáliskolánk is résztvett rajzaival az 1867. évi párisi világkiállításon, ahol a magyarországi reáliskolák munkáikkal külön nagy aranyérmet nyertek. Erről Eötvös József báró akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter dicsérő leiratban értesítette az iskolát. 1872, május 8-án Eötvös br. utóda Pauler Tivadar vallás- és közoktatásügyi miniszter a reáliskolát magas látogatásával tüntette ki, alaposan tájékozódott helyzetéről és munkájáról s kilátásba helyezte az iskola államosítását. 1873-ban Dr. Feichtinger Sándor főorvost, az országos hírű természettudóst választotta meg a városi közgyűlés az iskola igazgatójának, ö hirdette legelőször a beiktatásakor mondott programmbeszédében az intézet főreáltanodává való fejlesztésének szükségességét,