Városi reáliskola, Esztergom, 1942

10 II. Az „Arany János balladái" cimű tárgykör feldolgozásának gondolatmenete a gimn. VI. osztálya számára. Az irodalom tanára nemcsak ismereteiket, hanem élményt is törekszik nyújtani, sőt talán elsősorban ezt. A gimnázium VI. osztályában 4 nagy íróval foglalkozunk. Igyekszünk megismerni őket : egyéniségüket, életüket, korukat, bennük a magyar nemzetet, ezen keresztül az általános emberit. Emellett azoinban — mégpedig elsősorban — műveik, mondanivalójuk lelkébe igyekezünk behatolni : mit mondanak nekünk, mi annak a tulajdonképeni értelme és jelentősége, mindezt oly módon tesszük, hogy ez a megismerés színes élményt nyújtó legyen, kiegészítője, megvilágítója, tudatosítója és erősítője annak, amit a tárgyalt költői mű ad. Ez azután az értelmi és érzelmi élet fejlesztése mellett az erkölcsit is növeli : elveket, tételeket, nézeteket, felfogást nyújt az ismereteik és érzelmek mellé. Mindezeken felül pedig tanítványaink megfigyelő készsége, a lényegtelennek a lényegestől való különválasztási képessége is fejlődik ebben a munkában. így aztán tanításunk nemcsak irodalom-esztétikai, hanem irodalom-szociológiai is lesz. (Ált. Ut. 18. fej. 11. pontja.) Jelen alkalomra kitűzött tárgyunk elvégzésére a VI. osztályban három órát irányoztam elő. A két elsőn az egyes balladákat tárgyaljuk, a harmadikon az összefoglaló képet alakítjuk ki Arany balladáiról és művészetéről. Az anyag természeténél fogva az analízissel kezdjük, állandó kérdezgetéssel, rávezetéssel, elemezgetéssel, fejtegetéssel. Ami kérdés csak belefér, azt mind belekapcsoljuk ; amit lehelt, azt mind kihámozzuk. A hatodikos tanuló ezt már szereti. Sorra vesszük az egyes balladákat : tartalom, tárgy, alapeszme, felfogás, szerkezet és jellemzés, előadás és hang, stilus és nyelv, verselés és versforma, műfaj, források, minták, az író szándéka és egyénisége szerint. így vesszük elő az V. László, majd a Szondi két apródja címűt. Ennek mintájára dolgoztatjuk át tanulóinkkal otthon a Walesi bárdok, a Mátyás anyja, a Tetemrehívás, az Ágnes asszony, a Rozgonyiné c. balladákat. Nézzük itt a két első részletes tárgyalásának gondolatmenetét. Az V. László c. ballada feldolgozása. Mintaolvasással kezdjük, érzelmi ráhangolással. Azonnal észrevesszük benne a szép természeti képeket. (1., 2., 9., 13. versszak.) Mi történik benne ? Ez elmondatjuk. (2., 4., 6., 7., 8., 10., 11., 12., 14., 15. versszak:,) Vain-e összefüggés a kettő kö-