Városi reáliskola, Esztergom, 1941

18 ban, futball-csapatunk indult a helyi középiskolások kupa-mérkőzésén, azonkívül a Szent László-kupamérkőzésekben is, melyből a váci gimnázium csapatával szemben esett ki. Több kosárlabda-mérkőzést játszott csapa­tunk a helybeli középiskolák ifjúságával. A tél folyamán tornászaink a MOTESz jelvényszerző versenyen indultak. Ugyancsak télen jégkorong­mérkőzéseken szerepelt jól iskolánk válogatott csapata, majd a középis­kolások lesikló és síugró versenyén értek el szép sikereket. Egy ízben ven­dégül láttuk a lévai áll. gimnázium kosárlabdázóit és vívóit ; kosárlabdá­ban a lévaiak egy pont különbséggel győztek, míg vívásban intézetünk vívói szerezték meg a győzelmet. Szép számú közönség nézte végig a fiúk lelkes küzdelmét. Tavasszal sportkörünk az Esztergomi Hajós Egylet hajósházában az evezést kezdte meg. Nyár elején az uszodába járt ifjúságunk az úszás tanu­lására és gyakorlására. Júniusban tartottuk meg évzáró testnevelési ünne­pélyünket, nagy számú és lelkes közönség előtt igen szép sikerrel. (Mű­sorát lásd az „Iskolai ünnepélyek" rovatban.) Az intézet hálás köszönetét tolmácsoljuk a MOVE Esztergomi Sport Egylet meg az Esztergomi Hajós Egylet elnökségeinek, hogy a szigeti sportpályát, ill. a szigeti hajósházat és felszerelését tanulóifjúságunknak rendelkezésre bocsátották. 7. Fegyelmi állapot. A fegyelmi állapot általában kielégítő volt. Sú­lyosabb fegyelmi büntetést nem kellett alkalmaznunk. Két gyanús, de nehezen bizonyítható esetben a szülőt arra indítottuk, hogy a tanuló az iskolát hagyja el. A magaviselet elbírálásában az új Rendtartás és az 54.478/1941. V. ü. o. számú miniszteri rendelet figyelemmeltartásával jártunk el. Jeles magaviseleti érdemjegyet nyert 186 tanuló, azaz 56.5 °/« (tavaly 52.6 "/o), — jó érdemjegyet 140 tanuló, azaz 42.5'Vo (tavaly 46,l"/»), — elégséges érdemjegyet mindössze 3 tanuló, azaz 0.81 % kapott, (tavaly 1 "/»), még pedig igazolatlan óramulasztások miatt. Az iskolai és iskolánkívüli fegyelem tárgyalásakor meg kell említe­nünk a vidékről bejáró, de különösen a vasúttal bejáró tanulók ügyét. A rendkívüli idők okozta közekledési nehézségek az eddig is hátrányban lé­vő vidékről bejáró tanulókat még hátrányosabb helyzetbe juttatták a hely­beliekkel, vagy a helyben lakókkal szemben. Ezek a nehézségek nemcsak a fegyelemre, de a tanulmányi eredményre is kedvezőtlen hatásúak. Nor­mális körülmények között sem igazodott a vasút nagyon a tanítási időhöz, jóval korábban érkezett, későbben indult. Akkor is sok időt fecséreltek a tanulók. Most a rendkívüli viszonyok miatt még roszabb a közlekedés s a vasúttal bejárók tekintélyes része csak délután 4, vagy este 6 órakor tud hazatérni. Az embernek elszorul a szíve, ha egy ilyen bejáró gyermek napirendjére gondol : Hajnalban kel (sokan még jó darabot gyalogolnak is a vasútig), hogy reggel 6 óra tájban már vonaton ülhessen. Jóval az elő­adás előtt már az iskola épületében van, a még csak melegedő tanterem­ben. Aztán 6 óra kemény munka (szellemi és testi) következik. Előadás után elfogyasztja szerény hideg ebédjét és aztán ott a hosszú délután, megint az iskolapadban. A másnapi tankönyvek nincsenek nála (így is elég sokat cipel), a tanulás tehát csak félig megy s mivel többen vannak egy teremben, az élénkebbek zavarják a szorgalmasabbakat. Közben ren­detlenkednek ils. Végre este hat óra felé a vonathoz indulhat s azzal aztán vissza falujába, ahová télen már sötét éjjel érkezik, miután 14 órán át me-

Next

/
Thumbnails
Contents