Városi reáliskola, Esztergom, 1940

8 semmisíti a török hatalmát Magyarországon. Erdély új helyzetét az 1691-i Lipót-féle diploma szabályozza, megadva a három nemzet — magyar, székely, szász — jogait, a szabad vallásgyakorlatot, az évenkinti országgyűlést és — a külön kormányzót. II. Rákóczi Ferenc idejében utoljára lobog fel a felkelés lángja Erdély és a magyarság szabadságáért, de hiába a rongyos kurucok minden vitézsége, a majtényi síkon letörik a zászló és a szatmári béke 1711-ben hosszú időre pontot tesz minden fegyveres vitára király és nemzet között. Erdély a bekövetkező időkben is bőven kiveszi részét minden nemzeti munkából. 1790-ben megalakul Pesten Kelemen László első magyar színtársulata, de nem maradhat meg a fővárosban, így Erdélyben kap otthont és onnan jár ki; Magyarországba előadásokra. Az első állandó magyar színház is Kolozsvárott épül fel id. Wesselényi Miklósék buzgólkodása nyomán. Az Erdélyi Tudományos Társaság az Akadémiát megelőzve működik ; Döbrentei Gábor Erdélyi Muzeuma fontos kulturtényező ; Aranka György Nyelvművelő Társaság felállítására törekszik. Itt születik meg az első igazi magyar regény, Jósika Abafija, amelyet a hivatalos bírálat „levett kalappal" üdvözöl, erdélyi pályázatra készül a legjobb magyar tragédia, a Bánk bán és itt adják először elő, Egressy Gábor jutalomjátékául, 1834-ben, ezt a kellőkép nem értékelt remekművet. Az 1848/49,-i szabadságharc pedig kitörölhetetlenül belevéste minden magyar szívébe Bem apó, Gábor Áron, Segesvár, Világos és Arad örökemlékezetű nevét. A kiegyezés 1867-ben összekapcsolta Erdélyt az anyaországgal, de az 1918-as gyászos esztendő megint elszakította. Erdély elszakítottságában is megállotta helyét. Sajátos lelkiségével sajátos magyar irodalmat teremtett és ez lett szétdaraboltságunk idejének igazi magyar irodalma, ebben nyert legszebb művészi kifejezést az igazi magyar lelkiség. Berde Mária Földindulása, Székely Mózes Zátonya élesen rávilágítanak az elszakított magyarság külön problémakörére, Nyirő Jézusfaragó embere minden nyomorúsága mellett is megtalálja a kiegyensúlyozott magyar lélek örök értelmét és értékét, Tamási Áron Ábelje és Nyirő Uz Bencéje az Örök-Erdély figurái, akiket nem pusztíthat el semmi hatalom és akik játékos kedvvel, elpusztíthatatlan életerővel küzdenek le minden bajt, minden vészt. Kemény János pedig, az író és mecenás, bőkezű vendégszeretettel nyújt otthont a magyar irodalom és az írók számára, megteremtve a magyar szellem testvériségének igazi otthonát. Lepergett gyors egymásutánban a hosszú évszázadok sora. Láttukra valami sötét köd telepszik a lélekre. Érzelmek és gondolatok tolulnak fel, és nem hagynak nyugtot. A mult kísértetei járnak közöttünk és szólnak hozzánk. Elmondják, hogy a nemzetnek is van élete, nemcsak az egyénnek. A nemzetnek is vannak céljai, feladata, küzdelme, öntudata, sikere és kudarca, emelkedése és talán bukása. Ebben benne él az egyén is. Egyén és nemzet szerves, összeforrott egész, azonosság, nem választható el egymástól. Minél inkább azonosítja magát az egyén a nemzettel, annál erősebbé válik mindkettő, annál többet tudnak egymásnak nyújtani. Ez a kapocs erkölcsi és anyagi. Erdély példája, de az egész történelem mindezt fényesen bizonyítja. Mégis nagy különbség van egyén és nemzet között : az egyénnel szemben a nemzet halhatatlan ; az egyén meghalhat, de a nemzet nem. Nem pusztíthatják el mások, csak saját magát pusztíthatja el : a nemzet