Városi reáliskola, Esztergom, 1940

31 b) Fizikai tárgyúak : 20. Nagybánya és környéke. — 21. Egy jávai vulkán kitörése. — 22. A víz körútja, — 23. — Az árapály. (III. oszt.) c) Természetrajzi — vegytani tárgyúak : 24. Agyag-, tégla.-, cserép-, készítés, kerámia. — 25. A jégvilág. (IV. oszt.) — 26. Az Alpok mészkővonala. — 27. Régimódi állataink (IV. és V. oszt.) — 28, Olimpiai tornászaink edzőgyakorlatai V. és VII. oszt.) — 29. A sündisznó (II. és V. oszt.) — 30. A jéghegyek világa (V, oszt.). — 31. Brazíliai őserdők állatai (II, és V. oszt.). — 32. Az ernyős hangyák (II. és V. oszt.). — 33. Harc a létért (V. oszt.). — 34, Tigrisvadászat (II. oszt.). — 35. Nagybányai ólombányászat (VI. oszt.) — 36. Tigrísvadászat (II. rész.) — 37. A kérődzés. — 38. Alsóbbrendű élőiénvek és szaporodásuk. — 39. Hogy mozognak a halak? (V. oszt.). d) Fizikai tárgyúak. 40.—42. Egyszerű gépek (3 rész). — 43.—44. A víz energiájának felhasználása (2 rész.) — 4

I>. A Grat Zeppelin-léghajó. — (III. és VI, oszt.) — 46.—47. A levegő ellenállása (2 rész). — 48.—49. Hullámmozgás (2. rész., VII. oszt.). — 50, Jéggyártás — 51. Brown-iéle mozgás. — 52. Robbanó motorok. — 53.—55. Izzólámpagyártás (3 rész). — 56. Röntgen-sugarak. — 57. Élőtestek Rönt1 ger.-képei (VIII. oszt.), ej Történelmi tárgyúak : 58. Aquincum (III. oszt.). — 59. A Nilus mentén. — 60. Egyptomi piramisok. — 61, Athén és az Akropolis (IV. oszt.). — 62. Itália (2. rész). — 63.—65.Roma Vetus (2 rész, IV. és VIII. oszt.). — 66. Versailles. — 67, Fontainebleau (V. oszt,). f) Gazdaságtani tárgyúak : 68. Hamburg kikötője. — 69. A tengeri hajózás (VI. oszt.). g) Irodalomtörténeti tárgyúak : 70. Széphalom. (VII, o.) 4. Jelentés a természetvédelemre (áíiat- és növényvédelemre) való nevelésről. Nemcsak a természetrajz megfelelő tananyagrészletének tárgyalásakor, hanem az illető osztályokban (1., II., IV., V., VI.) külön is 1—1 órát irányoztunk elő ezeknek a kérdéseknek alaposabb megbeszélésére. A földrajzi és természetrajzi helyi kirándulásokon különösen utalunk ennek fontosságára. Ügyesebb tanulóink az idei télen is több madáretetőt állítottak fel és gondoztak. Az ifjúsági könyvtárba beszereztünk néhány, a madarakat ismertető könyvet és a szaktanárok minden évben ezekre külön is felhívják a tanulók figyelmét. Időnkint 1—1 magyar dolgozatot szentelünk arra, hogy a tanulók a hallottakat összefoglalják. A Madarak és Fák Napját a tervezett nagy közös tavaszi kiránduláson akartuk megtartani. A kedvezőtlen időjárás miatt többször elhalasztott kirándulást végül is nem tudtuk megtartani, 5. Jelentés a nyelvvédő mozgalomról. A nyelvvédő és nyelvápoló mozgalom 1936-ban kezdődött meg iskolánkban. Akkor fejtette ki az egyik módszeres értekezleten dr. Csonkás Mihály tanár a mozgalom célkitűzéseit és eljárásának eszközeit. A nyelvápolás azóta folyik a szorosan vett iskolai munka keretében, de különösen az Önképzkörben, ahol az elmúlt tanévben is több ilyen tárgyú felolvasás és előadás hangzott el. A Magyarosan c. folyóiratra 47 tanuló fizet elő. 6. Jelentés a valláserkölcsi nevelésről. A róm. kat. vallású tanulók minden vasárnap szentmisét hallgattak ; előtte a hittanár exhortációt tartott. Az előadásokat imával kezdtük és végeztük .Az iskolai év folyamán a róm. kat. tanulók négy ízben járultak közös szentgyónáshoz és szentáldozáshoz. Március 27—29 napjain tartottuk meg a húsvéti lelkigyakorlatokat Király Pacifik szentferencrendi hittanár vezetésével. Testületileg a tanári kar vezetésével vett részt az ifjúság augusztus 15-én a Nagyboldogasszony-napi körmeneten, valamint a két Urnapi és Jézus Szive körmeneten és a hamvazószerdai szertartáson.