Városi reáliskola, Esztergom, 1931

66 Majd bevonult a vendégsereg a városba, a Hősi Emlékműhöz, hogy azt megkoszorúzza. Az emlékmű körüli téren a helybeli középiskolák tanulóifjúsága zászló alatt felsorakozva várta őket. A Hiszekegy elhangzása után az összes esztergomi iskolák és pedagogusok nevében Obermüller Ferenc reáliskolai igazgató a következő beszéddel üdvözölte a magyar tanárság képviselőit: „Esztergomi útjuk első stációjánál, itt, a világháború hősi halottainak emlékkövénél, itt tolmácsolom szeretettel látott kedves kartársainknik minden rendű és rangú esztergomi tanítónak, tanárnak, a magyar kultúra granicsárjainak szíves-lelkes üdvözletét. Daliás időknek lehellete száll Önök felé, amikor ennek az ősi városnak a földjét járják. Másfélezer évvel ezelőtt erre járt a hadak útján az „Isten ostora". Itt született, élt és munkálkodott apostoli módon a modern Magyarország megteremtője, a „magyarok tündöklő csillaga", Szent István király. Ennek a királyi várnak falai látták kibontakozni, növekedni s egészen az égbe nőni a legszebb magyar liliomszálat, Szűz Szent Imre herceget. Itt székelt Korvin Mátyás dicsőségének utolsó reprezentánsa, a nagy Bakács prímás, akinek monumentális lelke ott él ma is a Bakács-kápolna pompás íveiben. Ennek a várhegynek tövében vérzett piros magyar vért Petőfi korai előfutárja, a bujdosó magyar dalnok, Balassa Bálint. Itt hirdette az igét a lánglelkű Pázmány Péter. Ezen a várfokon lengett diadalmasan Rákóczi lobogója s itt verte a rézdobol Rákóczi dobosa riadóra. Ennek a városnak követe emelt szót a Karon és Rendek gyűlésén a halálraítélt Lengyelország védelmében. Ebben a bazilikában hangzott fel az abszolutizmus legsötétebb éveiben a legyőzhetetlen magyar géniusz hirdetőjeként a világhódító magyar művésznek, Liszt Ferencnek leghatalmasabb zenei alkotása, az „Esztergomi mise." ö enneK a dómnak csöndes kriptájában alussza álmát a boldog feltámadás reményében NagyMagyarország utolsó hercegrímása, Csernoch János. Néhány vonás ez csak Esztergom gazdag történeti múltjából s mégis olyan grandiózus perspektívát tár fel a magyar lélek előtt, amilyenben semmi más városban nem lehet része. Az Országos Középiskolai Tanáregyesület tudomásom szerint most jár először testületileg Esztergomban. Ez a látogatás nem egyedülálló, nem is váratlan, mert mi tudtuk, hogy a magyar tanárok is jönni fognak. A világháború és az összeomlás óta ugyanis évről-évre mind nagyobb számban zarándokolnak ide testületek, egyesületek, intézmények, közületek és egyesek is, ezrével, tízezrével, sűrű rajokban. Sokan azt mondják, hogy ime, végre felfedezték az emberek Esztergomot! Én azt mondom, nem Esztergomot fedezték fel az emberek, kanem újra felfedezték, megtalálták magyar lelküket. Ez a lélek pedig szomjúhozik, szomjúhozik örök értékek kasztaliai forrására. Ugy vélem, hogy a Trianonnal ránkszakadt szinte végenélkűli nagy nyomorúságunkban nagyon sokan belső szükségét érzik annak, hogy a magyar história, a magyar kereszténység, a magyar kultúra 900 éves fundamentumainak ódon kövei és regélő emlékei között magukba mélyedvén, ihletet, erőt, hitet, bátorságot merítsenek a ma nyomorúságában a jövőre. Amint a görög hitrege Anteusza a Herkulesszel való küzdelemben a Földanyától merített mindig újabb erőt a viadalra, úgy jönnek a fáradt magyarok ide, a magyar föld legszentebb rögeihez, hogy új erőt nyerjenek az élet súlyos küzdelmeihez. És ma idejöttek a magyar tanárok, a magyar lelkiség hűséges őrzői, a keresztény-magyar kultúra áldozatos munkásai. És ha vau a múltnak lelke, — pedig van, — akkor ma, most hangosabban dobog itt fel minden ezeréves emlék, mert azok jöttek ide, akik a jelen minden nyomorúsága és válsága között is törhetetlenül és fáradhatatlanul dolgoznak a legnehezebbért, mert a legszentebbért: a dicső mult egyenes folytatásáért, a magyar jövőért! És miközben ionét, ebből a végvárból nézem azt az örült kavarodást, amely ma a magyar glóbusz politikai, társadalmi és gazdasági életét egyaránt alapjaiban megrázkódtatja, lassanként szilárd meggyőződésemmé érlelődik az a gondolat, amit nem vagyok szerénytelen kimondani, hogy ebben a világválságba ékelt magyar káoszban egyetlen fis pont van : a magyar tanító-tanár magasabb-