Városi reáliskola, Esztergom, 1931

10 res és az összes kebelbéli elemi iskolák igazgatója, N. tiszt. Kollár István helybéli lelkész, iá. Schwarz József h polgármester, Nitter Ferenc, Spanraft János, Schönbeck Mihál, Tóth Anárás, Hutschneiáer Gáspár, Segesái József községi tanácsos, Kiczinger Mihál, Valentényi Mihál, Kropács Alajos Szent-Tamás mezővárosa, Lencz Ferenc, Hauáinger Márton vízivárosi, Gere Mihál, Gere Antal és Preiser Anárás Sz. György mezővárosi képviselő urak jelenlétükben tartatott közös tanácskozmány alkalmával. Felsőbbi jóváhagyás következtében 1856/7. tanév kezdeténél Esztergom kir. városban felállítani megengedett két osztályból álló alreál tanodai tanárok fizetésének megállapítása és azon járandó fizetéseknek a fent említett négy városok által aránylagos viselése vétetvén tárgyalás alá. — Mihez képest az együtt jelen volt városi képviselő urak, miután ezen üdvös reáltanoda intézet felállításának az ifjúságra nézve hasznos jótékonyságáról meggyőződtek, az abban működendő négy tanár urak évi fizetésük és egyéb költségek pótlásához és aránylagosan saját pénztárokból hozzájárulni egyhangúlag nyilatkoztak volna, a rendes csőd útján megválasztandó reáltanodai tanárok évi fizetése következőképen állapíttatott meg: á) Igazgatónak, — mely hivatal az egyik rendes tanár által viselendő lészen, — 100 p. frt. — b) Hittanárnak 200 p frt — c) Rajztanárnak, melyhez egy más rokon tantárgy is csatolandó lészen 600 p. frt. d) Első tanárnak 600 p frt. — ej Második rendes tanárnak szinte 600 p. frt. —f) Végre egy szolgának 150 p. frt." Az iskolai bizottmány tagjai lettek: Takács István polgármester, N. Tiszt. Miskolczi Márton alesperes, N Tiszt. Kollár István helyb. lelkész Schwarz József, Kiczinger Miháiy, Lencz Ferenc és Miinzberger Antal, „kiknek feladata leszen az alreáltanoda összes kiadása és bevételeiről rendes számadást vezetni és azt minden tanév kezdetével' az érdekelt községek képviselői elibe terjeszteni." 1857. julius 30-án választották meg Esztergom sz. kir. város és a „szomszédozó városok" képviselői „kitűnő bizonyítványaik következtében" a már Pesten képesített első tanárokat: Wirkler Andrást, Trampitsch Károlyt és Kaan Jánost. (Kőrösy, id. h. 8-9. és 11. old.). 3. (A reáliskola ünnepélyes megnyitása 1857. október 15-én). A megnyitás eseményét a reáliskola első igazgatója, Kollár István a következőképen irta be évkönyveink első lapjára: E napon reggel 9 órakor Haaz Mihály prépost, cs. kir. iskolatanácsnok, az áldozatot hozó városok küldöttei, az illető iskolai elöljáróság figyelmes szemei előtt a főelemi iskola tanoncai, mint örömtársaik által kisérve, zászló alatt haladott a 32 reáltanonc az iskolai épületből az Isten temploma felé. Itt az ifjúság barátja, Tóth Imre kanonok és főesperes úr nevökben zengedezé a „Jöjj el szt. Lélek Úristen"-t és bemutatá a Mindenhatónak a sz. miseáldozatot, melynek végeztével bevonultak az érdekeltek a reáliskolának a sz. képekkel, országunk atyjának. Ferenc József fölséges fejedelmünk képével és számos zászlóval díszített első osztályába. Itt alig hangzott el ezen alkalomra készített és a képezdei ifjak által hangoztatott műének,