Városi reáliskola, Esztergom, 1931

6 lítás nemzetközi zsűrije tüntette ki, különösen a reáliskolát. Ugyanekkor a városi közgyűlés megengedte, hogy a helybeli főgimnázium növendékei a kellőképen felszerelt reáltanodai helyiségben tanulhassák a gimnáziumokban rendszeresített új tárgyat, a rajzot Kaan János reáliskolai tanár vezetése mellett. Munkájának elismerése volt Trefort Ágost kultuszminiszter látogatása is 1873. április 30-án, amikor megszemlélte a már főreáliskolává fejlesztendő iskola számára kiszemelt Bárány és Feketesas helyiségeket. A kultuszkormány figyelme tehát ráterelődött az iskolára, amely megérett a főreáliskolává fejlesztésre. Népszerűsége nőttön-nőtt. Simor János hercegprímás (500-f-2000 frt), a Főkáptalan (200-f évi 300 frt), az Esztergomi Takarékpénztár (évi 200 frt), a Főkáptalan több tagja s újabban a Kereskedelmi és Iparbank kisebb nagyobb évi összegeket áldoztak a reáliskola fenntartására. A már négyosztályú alreáliskola a magas kormány részéről több ízben hangoztatott igéret után abban a reményben kezdte meg a 1874—75. iskolai évet, hogy állami főreáliskolává fog átalakulni. De a remény virágai hamar elhervadtak. Hivatalos magyarázat szerint az időközben bekövetkezett mostoha pénzviszonyok halasztatták jobb időkre az állami főreáliskola megvalósítását. Ténylég azonban nem siettek kihasználni a kormány jóindulatú készségét Annyi eredménye mégis volt a miniszteri látogatásnak, hogy államsegélyben részesült az iskola. Ezt az államsegélyt az 1883—84 évtől kezdve évi 2000 forintban állapították meg. — 1905. január 7-én a kultuszminisztérium 579. sz. rendelettel a reáliskola államosítása ügyében új tárgyalás felvételére hívja fel a várost. A megindult tárgyalásoknak a 34,605/1905. sz. miniszteri rendelet vet véget a már ismert indokolással. Ennek ellenére a város közönsége a reáliskola fennállásának 50-ik évében az V. osztály megnyitására kért és — Gyapay Pál főispán, Kmety Károly esztergomi, Zlinszky István és Szemere Miklós vármegyebeli országgyűlési képviselők közbenjárására — kapott is engedélyt. Sőt a velejáró költségek fedezésére az 1907—908. iskolai évre 3000 korona rendkívülí segélyt is utalványoz gróf Apponyi Albert kultuszminiszter. A főreáliskolává fejlesztés hírére valósággal megrohanják az iskolát az I. osztályba iratkozók. Az I. osztályba iratkozott 85 nyilvános tanuló a párhuzamosítást, a megnyitott V. osztály az eddigi 4 helyett 6 tanteremről való gondoskodást tett szükségessé. A 8 osztályúvá fejlesztendő reáliskola számára a város kibérelte a szentferencrendi társház erre a célra átengedett részeit. A fokozatos fejlesztésnek most már semmi sem áll útjában, annál kevésbbé, mert a növekedő terhekkel arányosan emelkedett az állami hozzájárulás összege is. Újabb nehéz gondot okozott az iskola állandó otthonának: az