Városi reáliskola, Esztergom, 1930

17 kólára, amely megérett a főreáliskolává fejlesztésre. Népszerűsége nőttön-nőtt. Simor János hercegprímás (500-)-2000 frt), a Főkáptalan (200-j-évi 300 frt), a Takarékpénztár (200 frt), a Főkáptalan több tagja s újabban a Kereskedelmi és Iparbank k'sebb-nagyobb évi összegeket áldoztak a reáliskola fenntartására A már négyosztályú alreáliskola a magas kormány részéről több izben hangoztatott ígéret után abban a reményben kezdte meg az 1874—75. iskolai évet, hogy állami főreáliskolává fog átalakulni. De a remény virágai hamar elhervadtak. Hivatalos magyarázat szerint az időközben bekövetkezett mostoha pénzviszonyok halasztatták jobb időkre az áilami főreáliskola megvalósítását. Tényleg azonban nem siettek kihasználni a kormány jóindulatú készségét. Annyi eredménye mégis volt a miniszteri látogatásnak, hogy államsegélyben részesült az iskola. Ezt az államsegélyt az 1883—84. évtől kezdve évi 2000 forintban állapították meg. 1905. január 7 én a kultuszminisztérium 579. sz. rendelettel a reáliskola államosítása ügyében új tárgyalás felvételére hívja fel a várost. A megindult tárgyalásoknak a 34,605/1905. sz. miniszteri rendelet vet véget a már ismert indokolással. Ennek ellenére a város közönsége a reáliskola fennállásának 50-ik évében az V. osztály megnyitására kért és — Gyapay Pál főispán, Kmety Károly városi, Zlinszky István és Szemere Miklós vármegyei képviselők közbenjárására — kapott is engedélyt. Sőt a velejáró költségek fedezésére az 1907—908. iskolai évre 3000 korona rendkívüli segélyt is utalványoz gróf Apponyi Albert kultuszminiszter. A főreáliskolává fejlesztés hírére valósággal megrohanják az iskolát az 1. osztályba iratkozók. Az I. osztályba iratkozott 85 nyilvános tanuló a párhuzamosítást, a megnyitott V. osztály az eddigi 4 helyett 6 tanteremről való gondoskodást tett szükségessé. A 8 osztályúvá fejlesztendő reáliskóla számára a város kibérelte a szentferencrendi társház erre a célra átengedett részeit. A fokozatos fejlesztésnek most már semmi sem állt útjában, annál kevésbbé, mert a növekedő terhekkel arányosan emelkedett az állami hozzájárulás összege is. Újabb nehéz gondot okozott az iskola állandó otthonának: az új reáliskolai épületnek megépítése. A fenntartó vá.ros azonban ezen a téren csak az iskolaépület helyének kijelöléséig jutott el. Pedig a nm. VKM, 5665/1911. sz. a. kelt rendeletével megadta az intézet V.—VIII. osztályának a nyilvánossági jogot és az érettségi vizsgálat tartásának jogát is. Az első érettségi vizsgálatát 1911. június havában tartotta az intézet, fennállásának 54. évében. Az új épület megépítése követelő szükséggé vált. A fenntartó város kérésére a minisztérium 8175/1911. számú rendeletével hajlandónak nyilatkozott a reáliskola államosítására. Csupán 3 kat. holdnyi ingyentelket és az új épület költségeihez 150.000 kor. hozzájárulást kért. A városi közgyűlés egyhangúlag megszavazta az ingyentelket meg a hozzájárulást is. A minisztérium kiküldte megbízottait Esztergomba a reáliskolai telek kiszemelése végett és 7984/1912. sz. leiratával a Rudolf—Ivanits-féle telket fogadta el, amelyet a városnak rendezni csatornázni, majdan vízvezetékkel ellátni, a határoló utcákat burkolnia kell. Ez — a telkek vételárával együtt — közel 200.000 kor. újabb 2