Városi reáliskola, Esztergom, 1927

DR CSERNOCH JÁNOS * bíbornok, esztergomi érsek, Magyarország hercegprímása. Alig záródtak be a mult tanév végén az iskola kapui, amikor nyár derekán a magyar katholikus egyházat, magas közjogi méltóságánál fogva egyben az egész meggyötört magyar nemzetet is végtelenül súlyos gyász érte: meghalt Dr. Csernoch János, Nagymagyarország utolsó király koronázó hercegprímása, az apostoli szentszék született követe, bíborának fenkölt viselője. Elköltözése fájdalmas vesztesége a magyar közoktatásügynek is, amely tanító hivatásában az Egyházzal karöltve munkálkodik. Intézetünk igazgatósága, tanári kara és tanulóifjúsága az őszinte gyász mélységes érzelmével térdelt a ravatal előtt, mely hazánk egyik legnagyobb fiának porladó földi maradványaira borította az elmúlás leplét. Alakja azonban bevonult a magyar Pantheonba s eleven ható erő marad a magyar nevelő tanításában, amikor Pázmány Péter mellé az Ő kiváló egyéniségét állítja a magyar ideálok sorába. * Iskolánk közvetlenül is hálára kötelezettje az elhunyt nagy magyar főpapnak. Amikor ugyanis az 1912/13. tanévben hosszú előmunkálatok után intézetünk államosítását a magas tanügyi kormányzat elhatározta, az iskolafenntartó fáros a minisztérium feltételeinek legnagyobb részét (u. in. a kijelölt Rudolf— Ivanovits-féle telek megvétele, a telek rendezése, csatornázása, utcák rendelése és burkolása, összesen 200.000 korona költséggel) teljesítette, ill. vállalta. Volt azonban még egy súlyos feltétel: a felépítendő főreáliskolai épület költségeihez követelt 150.000 kor. hozzájárulás. A város intéző vezetősége