Városi reáliskola, Esztergom, 1927
11 Az épület ügyében a múlthoz képest 1927. nyarán változás történt. Áz iskolafenntartó város tanácsa a szentferencrend kérésének engedve, a reáliskola által eddig bérelt rendi ház II. emeletét visszaadta a rendnek. Az osztályok elhelyezésével azonban a régi épület I. emeletén volt tanári szoba, igazgatói iroda és a természetrajzi és chemiai szertárak áthelyezése is szükségessé vált. Az említett tanhelyiségek elhelyezésére az iskolafenntartó város a megürült régi elemi iskolai épületeket jelölte ki, mégpedig olyképen, hogy az I—VIII. osztály, valamint a tanári szoba, igazgatói iroda a városház jobboldalán levő Deák Ferenc-utcai volt elemi fiúiskola épületébe helyeztetik át (idejöttek még a könyvtárak, irattár, szülői fogadó szoba, természetrajzi szertár, leányszoba), míg a rajzterem szertárral és a chemiai előadó szertárral a városház baloldalán levő Bottyán János utcai volt elemi leányiskola emeletére került. A közlekedés a két épület között a városház udvarán át történik. A fizikai előadóterem és szertár a pedellus lakásával együtt a régi rendi épület földszíntjén maradt. Ezen új elhelyezésben a tantermek mérete ugyan nagyobb a régi épület tantermeinél, de mivel mélységük (10 m) nincs arányban hosszúságukhoz (5—6 5 m) s kevés az ablak a vastag falakon, a tantermek fele tere homályos marad s így az írást-olvasást erősen befolyásolja. A tantermeknek három épületben való megoszlása (sőt a tornaterem a 4-ik épületben van, a gimnáziumban!) az iskola rendjét károsan befolyásolja. A szertárak roppant szűkek, inkább csak raktárak, a chemiai gyakorlatokra alkalmas, télen is fűthető helyiség nincsen. A folyosók szűkek (lásd az iskolaorvos és tisztiorvos 408/1927. sz. alatt a város polgármesteréhez intézett jelentését. „A folyosók .. . közegészségi szempontból nem megfelelők, kellően nem szellőztethetők, a tanulók nagy számára való tekintettel túlzsúfoltak stb" Némileg ellensúlyozza ezt az a körülmény, hogy megkaptuk a városház udvarát, amelybe szép idő esetén kibocsáthatjuk tanulóinkat. Az udvar átengedéseért hálás köszönetet mondunk a városi tanácsnak. A felsorolt épületekben szerényen megférünk. Dísztermünk azonban nincs, aminek hiányát sokszor nagyon is megérezzük; rajztermünk befogadó képessége csekély; az új Középiskolai Tanterv fokozatos életbelépésével a rajzi és geometriai órák száma (36) meghaladja a heti óraszámot (30) s így egy rajzterem nem elegendő; a tornaórákon a szomszédos szentbenedekrendi főgimnázium tornatermét használjuk. Az épület mostohasága, a reáliskolai oktatásban különösen fontos szertáraknak, fizikai, chemiai, természetrajzi előadótermeknek és laboratóriumoknak szűkös és fogyatékos elhelyezése a tanítómunkának súlyos akadálya. Az új épület ügye még mindig csak a tervezgetés stádiumában van. Az iskolafenntartó város egyedül a maga erejéből nem képes azt megépíteni, a társadalom áldozatkészsége a gazdasági viszonyok erős megromlása következtében majdnem egészen megcsappant. Remélnünk kell, hogy talán sikerül az államhatalom érdeklődését felkeltve, az épület ügyét hathatós segítségével kielégítő módon megoldani. 3. A tanári testület tagjainak, a tanárok iskolai elfoglaltságának és iskolánkívüli társadalmi tevékenységének részletes felsorolását a II. fejezet (I. 30—34. old.) hozza. Dr. Csonkás Mihály id. rendes tanárt a VKM 48.013/1927. sz. rendeletével 1927. július 1-i hatállyal a IX. fiz. oszt. A) csoport 3. fokozatba való sorolással a fizetéskiegészítésben részesülő rendes tanárok rangsorába fel-