Városi reáliskola, Esztergom, 1925
8 term tanár a Magyar Pedagógiai Társaság 1926 febr. 25-én tartott kultúrpolitikai előadó estjén mondott A gyűlés minden előadója a magyar középiskola jelentőségét és a magyar középiskolai tanárság munkájának a magyar kultúra jelene és jövője szempontjából megmért fontosságát tárgyalta. Dr. Kornis fejtegetései során így nyilatkozott a középiskoláról: „A középiskola szellemi tartalma és munkája tükrözi vissza a leghívebben a nemzet magasabbrendű művelődési eszményét, annak az embertípusnak képét, amilyenné a kor szelleme s a nemzet életigénye a jövő művelt nemzedék lelkét formálni szeretné. A középiskola a nemzeti kultúra történeti folytonosságának legfontosabb letéteményese. Mint elsősorban a történeti kultúra iskolája, ő érezteti meg a nemzet fiaival, hogy a múlt hullámai mikép zajlanak bele a nemzet jelen életfolyamába A hagyományszerű nemzeti gondolat és érzés történeti kohéziója a középiskolában alakul ki a felnövekvő intelligencia lelkében a társadalom nemzetbontó és széthúzó erőivel szemben. A nemzeti missziótudatnak, a magyarság felsőbb történeti hivatásérzésének mindenekelőtt a középiskola az ébresztője és megrögzítője. A népiskola ugyanis fejletlen elméjű kisgyermekekkel foglalkozván, nem emelheti még eléggé tudatossá ezek lelkében a nemzet történeti-erkölcsi hagyománytőkéjét; a főiskola viszont, mivel tisztán egyes szaktudományokat közvetít, már nem nevel a szó szoros értelmében, hanem a szakismeretek valamely körére szorítkozva, munkája egyoldalúan intellektualisztikus jellegű. A középiskola a magyar középosztály iskolája, sőt igazában a művelt magyar polgári rend megteremtője. A középiskola az a közlekedő edény, mely a társadalmi kapillaritást a leghatékonyabb s legszolidabb módon szolgálja. Így a középiskola munkájának köszönhetjük a nálunk aránylag későn kialakult középosztályt, mely a történet tanúsága szerint mindenütt a nemzet-történeti állam fenntartásának legfontosabb tényezője. Miért ? Mert szellemi hatalmával egyensúlyt tart a nagyszámú zavargásra hajló nincstelen elemek s a kevésszámú, mindent felfalni akaró nagyongazdagok között; mert ez az osztály képviseli mindig a mérsékelt, nem forradalmi és hirtelen lökésszerű, hanem a történeti folytonosságon alapuló haladás elvét. A középiskola ennek az intelligens társadalmi rétegnek vérkészítő edénye a a társadalom organizmusában. Innen érthető, hogy rabló szomszédaink az elragadozott területeken legelőször s legnagyobb hévvel éppen a magyar intelligenciát kitermelő középiskolákra vetették magukat: ne nőhessen fel intelligens magyar vezető réteg, mert ebben él legtovább és legszívósabban a történeti Magyarország tudata és akarata. A középiskola jelentősége a nemzet életében valóban éppen abban áll, hogy elsősorban innen kerül ki a nemzeti társadalom vezető, irányító, nagy óbb szabású iniciativ erővel rendelkező rétege, mondhatnók : szofokrá- ciája. E vezető elem lelki fejlődésére, tehetségeinek kibontakozására a középiskola gyakorol alapvető, sőt döntő befolyást Bármily óriási is a népoktatásnak, másrészt a főiskoláknak kultúrpolitikai fontossága : a mélyebben látó szem nem tagadhatja, hogy az oktatásügy súlypontja mégis a középiskolában van. Mert hisz a középiskola adja meg a néptanító alapvető műveltségét is, közvetve tehát tőle függ a népoktatás színvonalának emelése is; másfelől a középiskola faragja-csiszolja ki azokat az elméket is, akik az egyetemre és főiskolákra kerülnek, tehát részben ezeknek a főknek jó vagy rossz középiskolai szellemi felszerelése dönti el, vájjon hogyan tudnak boldogulni a felsőbb tanulmányok akadémikus fokán, megvan-e az a módszeres elmeiskolázottságuk és szellem
