Városi reáliskola, Esztergom, 1916

22 vasszal felszólította az ifjúságot, hogy jelentkezzenek azon tanulók, akik a nagyszünidó' folyamán szüló'i felügyelet mellett mezőgazdasági munkára vállalkoznak, valamint azok, akik szüló'i beleegyezéssel idegen gazdaságokban munkát vállalni hajlandók. A szülői felügyelet mellett végzendő mezőgazdasági munkát 99 tanuló jelentette be, külső gazdasági munkára 17 tanuló jelentkezett. Ezek névsorát az igazgató felterjesztette a vármegyei gazdasági munkabizottságnak, de a bizottság a tanulók munkaerejét nem vette igénybe. Tudomásunk szerint azonban a legtöbben így is találtak alkalmazást és megfelelő díjazás mellett hasznos munkával töltik a nagyszünidőt. 8. A társadalom, a szülők érdeklődése, az iskolával való érintkezése a háború alatt sem javult a múlthoz képest. A szülők alig érdeklődnek évközben gyermekeik iskolai viszonyai iránt, csak az osztályozó konferenciák előtt volt nagyobb az érdeklődés. 9. A tanulók létszáma a háború harmadik esztendejében nem apadt tovább, ugyanannyi mint az 1915- 16. tanévben volt, amiből további szaporodásra lehet kilátásunk. Az 1915—16. tanévben felvétetett 170 nyilvános, 17 magántanuló, összesen 187. Az 1916-17. „ „ 171 „ 18 „ „ 189. Nem számítottam bele a 12 beiratkozott erdélyi menekült tanulót, akikkel együtt 201 a felvett összes tanulók száma. A megállapodást leginkább a szegénysorsú lakosság (kis fizetésű alkalmazottak) gyermekeinek elmaradása okozta, de a földműves és kisiparos szülők is jobban rászorultak a gyermek segítségére. A magántanulóknak az 1913—14. tanévhez viszonyított (13) — különben nem feltűnő — szaporodását magyarázza egyrészt, hogy a nagy drágaság miatt különösen a vidékiek nem tudták az itteni szállásköltségeket viselni, másrészt a katonatanulók törekvése, hogy az V., ill. VI. osztályról bizonyítványt szerezzenek. * * * Az Értesítő nyomtatása közben ért bennünket egy bár nagyon óhajtott, mégis váratlan, örvendetes meglepetés: Ember József intézeti tanár majdnem 3 évi szerb és olasz hadifogság után