Városi reáliskola, Esztergom, 1915
50 Tóth Imre, káplár, 26. gy. e. gépf. osztag. Telkes Imre, hadapró-jelölt, 9. h. gy. e. 120 Tvarosek Pál, 26. gy. e. telefon osztag. Vagenknecht Ferenc, őrvezető', 26. gy. e. Vicze Károly, íengere'sz. Ko^a^ Kmce,, e. é. önk., 26. gy. e (fogoly). Vörös József, hadapród-jelölt, 26. gy. e. 125 Wetzler Izidor, e. é. önk. káplár, 26. gy. e. Wilsch Károly, e. é. önk. káplár, 26. gy. e. Zeiler János, hadapród-jelölt, 26. gy. e. Ziegler Miklós, 26. gy. e. 129 Zsembery Gyula, 26. gy. e. le'ghajó osztag. Tudjuk, hogy ez a névsor távolról sem teljes. Azért e helyütt is felkérjük volt tanítványainkat, illetőleg ezek szüleit, hozzátartozóit, rokonait, barátait, ismerőseit és bajtársait, hogy az illetők személyi adatait (főképen katonai szolgálatuk tartamát\ minőségét, sebesülésük, illetve hősi haláluk helyét és idejét, Ms/ tetteit, kitüntetésüket stb. és ha lehet arcképüket) az intézet igazgatóságának címére megküldeni szívesek legyenek. E megörökítő munkálatunk eredményéről jövő tanévi értesitőnkben — reméljük, már véglegesen — be fogunk számolni. Hadbavonult, harctéren küzdő volt tanítványaink a háború minden viszontagsága között is mindenkor hálás szeretettel gondolnak intézetünkre, volt tanáraikra. A tanári karnak, ill. egyes tanároknak írt rózsaszín tábori lapjaik beszédes bizonyságai annak, hogy fáradozásunk nem volt hiába való, hogy tanításaink visszhangra találtak a fogékony ifjú lelkekben és sikerült bennök nagyra növelnünk a vallásosság, a hazaszeretet, a kötelességteljesítés magasztos erényeit. A nevelő, a tanár nehéz munkájának egyetlen jutalma, elismerése az, hogyha látja, hogy neveltjei, tanítványai életükben megvalósítják azon nemes eszméket, amelyeket lelke ihletével plántált beléjük és szive melegével ápolgatott, erősített bennök. Nem mulaszthatjuk el, hogy magunknak büszke elégtételül, a most felnövekedő nemzedéknek pedig gazdag tanulságul ide ne iktassunk e narctérről jött, harci tűzben fogant és hálás szeretettel telitett sorok közül egynehányat :
