Városi reáliskola, Esztergom, 1912

8 főreáliskolai épület költségeihez követelt 150.000 korona hozzájárulás. A város intéző' vezetősége ezen ujabb nagyobb teher elvállalását a magas pótadóval sújtott polgársággal a város képviselőtestületevei nem birta volna elfogadtatni, ép azért nem volt csoda, hogy ilyen súlyos körülmények között itt is, ott is, hallatszott a lemondás szomorú szava a főreáliskola államosítását illetőleg. Valóban kritikus volt a helyzet ! De akkor az igazgató, — akinek természetes — elsősorban kell, hogy szivén feküdjék a vezetése alatt álló intézet felvirágzása s ép azért nem tudott s akart belenyugodni az államosításról való lemondásba — viszszaemlékezvén azon biztató szavakra, melyekkel a herczegprimás ür ő kegyelmessége hathatós közreműködését és segítségét a főreáliskola államosítására és a megfelelő uj épület felállítására vonatkozólag kegyesen megígérte volt, midőn hercegprimási méltóságának elfoglalásakor az igazgató az egész tanári kar élén hódolatteljesen üdvözölte volt, bizalommal a kegyelmes hercegérsekhez fordult, föltárta a helyzet nehézségét s kérte a hercegprímás úr ő kegyelmességének közbejárását a nagymélt. vallásés közoktatásügyi miniszter urnái, arra nézve, hogy tekintettel Esztergom városának nyomasztó anyagi helyzetére az építendő főreáliskola költségeihez követelt 150.000 korona hozzájárulást elengedni kegyeskednék. Az igazgató bizalmában nem is csalatkozott. A hercegprímás úr ő excellentiája kegyesen fogadta az igazgató előterjesztését s megígérte, hogy a nagymélt. vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnál az igazgató előterjesztése értelmében közbe fog járni. Az Ígéretet csakhamar követte a tett is, s két héttel rá már megkapta a város a nagymélt. vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak márczius 8-án kelt 35.467 sz. leiratát, melyben arról értesiti a várost, hogy a hercegprímás úr ő excellentiájának székvárosának érdekében előterjesztett kérelmére elengedi Esztergom szab. kir. városnak a főreáliskola építéséhez kivánt 150.000 korona hozzájárulást. Az örömhír futótűzként elterjedt a városban. Mindenki magasztalva emlegette a főpásztor eredményes fáradozását székvárosa érdekében, de a legnagyobb lelkesedéssel magasztalta, mé-