Városi reáliskola, Esztergom, 1911

7 állását elfoglalta, az intézet még nagyon is szerény keretek között mozgott, mindössze két osztálya volt, így a tanárok nem nagy óraszámmal voltak megterhelve, oly annyira, hogy Kaán a tanügy iránti buzgalmából önkényt magára vállalta a rajztanítását az elemi iskola IV. osztályában is. 1860-ban a 111. osztálylyal, 1873-ban pedig a IV-kel bővül az iskola. Az óraszám most már teljessé vált, úgy, hogy Kaán a 16 éven át viselt önkénytes terhétől szabadulni óhajt. De buzgalmának az lett a következménye, hogy az iskolafenntartó kötelezettnek vélte őt arra, hogy az elemi iskola rajzoktatását is ellása. Csak hosszasabb bizonyítgatás és utánjárással tudott Kaán az elemi iskolától megszabadulni. Ez időtől kezdve tanári munkásságát a helybeli szent Benedekrendi főgimnázium és a reáliskola között osztotta meg. 1857-től 1880-ig tanítja a rajzot a gimnáziumban ; ekkor innen is visszavonul és nyugalombavonultáig csak a reáliskolát és a vasárnapi iparos-tanonciskolát tartja meg. 1869-től hosszabb ideig az intézet vezetését is kezében tartja mint igazgató-tanár. Fiatalos lelkesüléssel, soha nem csökkenő energiával szolgálja a tanügyet 43 esztendeig, amikor 1900-ban, szellemi és testi erejének még mindig birtokában, nyugalomba vonul. Pályáját azonban korántsem vázolnánk, ha megfeledkeznénk az iskolán kívül kifejtett tevékenységéről. Iskolai és más közéleti munkássága mellett mindig talál időt, hogy elővegye festő-ecsetjét. Nem kicsinylendők azon eredmények sem, melyeket e téren elért, de nagyobb siker koronázta azon munkáját, mely városának anyagi felvirágoztatására irányult. Kereskedelmi ismereteinek, melyeket a bécsi Polyttechnikumon szerzett, mostan veszi hasznát. Az esztergomi iparosok nyomasztó helyzete arra indította, hogy 1868-ban „Ipar és kölcsönösen segélyző egylet"-et alapítson, melyben czélul tűzte ki a megszorult iparosok segélyezését és az egylet tagjainak továbbképzését. Eszméje, mely széles körben talált visszhangra, hamarosan átlépte a tervezett keretet, 1871-ben „Ipar- és segélyegylet"-té, 1872-ben pedig „Kereskedelmi és iparbank"-ká alakult át. Nemcsak az alapításban bizonyult jeles szervezőnek, hanem hosszú évek során át mint a fenti