Városi reáliskola, Esztergom, 1899

8 és értekezést. — Kazinczy az ó és újkor remekeire hivatkozva, követelte a tárgyszerű előadást s egyszersmind maga jó példával ment elől eredeti és fordított műveiben. Tulajdonképen csak azért fordított, hogy példát adjon a különböző stilfajokra. De az akkori irodalmi nyelv szegény volt és sok idegen szóval kevert. E mellett a szókötés, mind erőtlenebbé vált és elvesztette a csin és fordulatosság bájait. Kazinczy, hogy bővítse a nyelvet és emelje a költői szólamot, régi szókat elevenített föl, tájszókat általánosított, új szókat alkotott és új szókötési formákat és szólásmódokat kísérlett meg."*) A nyelvek történeti fejlődése bizonyságot tesz arról, hogy kevésbbé művelt, irodalmilag és a közéletben elhanyagolt nyelvek a képzők és ragok bőségével vannak, annyira halmozzák, hogy a nyelv maga nehézkessé válik. Kifejező ereje és elevensége valamint grammatikai meghatározottsága, biztossága és logikai szervessége erőtlen, ingadozó. Ilyen állapotban volt a magyar nyelv a XVIII. században. Nem volt a ki mívelje. Az épen csak lezajlott háborúk megbénították a nemzet anyagi erejét. Mária Terézia pedig meghajlította, elernyesztette az előző korszak kemény, magyaros férfiasságát. Történeti szempontból még szerencsének mondhatjuk, hogy II. József császár erőszakos németesitő rendszerével az alvó Magyarországot fölrázta álmából. Fölszólalt a politikai Magyarország, bár nem a nemzeti nyelv iránti lelkesedésből. De megtették az írók s Magyarország felébredni kezdett nemzetisége tudatára. A mult századbeli magyar nyelv ügye rosszul állott, kavicsréteget vont rá a latin nyelv és élő pászitot a német, hanem az írók lelkesedése áttörte a kavicsot és a zöld pázsitot s életre keltette halottaiból a magyar nyelvet. Mert a politikai Magyarország ebben a tekintetben addig mitsem tett, míg lángra nem lobbant és magával ragadta a lelkesedés, melyet a költők élesztettek. Nálunk valamint Németországban az irodalmi önállóság, a művelődési érettség megelőzte a politikait, mivelhogy amaz ennek feltétele, mely nélkül a politikai hatalom érettsége alapját nélkülözi. Politikai siker, a közel multGyulai Pál: Költői nyelvünk és szépprózánk. Budapesti Szemle 1807.