Városi reáliskola, Esztergom, 1899
18 De bár mint gondolkozott Kazinczy, kritikáját mégsem szólaltatta meg kíméletlenül. Viszont az ő irányához csatlakozott írók emelték a kritikát arra a szigorú magaslatára, hol Kölcsey és Bajza képviselik. A kritika természetes velejárója minden olyan irodalmi iránynak, mely határozott aesthetikai alapon áll. A kritikai is aesthetikai alapra helyezkedik s abból nézi az irodalmi termékek sajátságait, lenyesegetvén vadhajtásait. Hogy az aesthetikai alapnézetek idővel többé kevésbbé változnak, mit sem változtat ezen. Olyan korban, midőn az irodalom már-már megállapodásra eljutott, midőn a szépnek valamely alakjában meglátják az eszményt, a kritika megérezteti hatalmát mindazokkal, kik más-más uton járnak. A bírálók ilyenkor elvétve kíméletlenül sújtják azokat a szerencsétleneket, kikben egy egész irányt akarnak megsemmisíteni. Ilyen bírálatot írt Kölcsey nálunk Schiller a németeknél. * * * Irodalmunk két iránya még Kazinczy életében egy új irányban egyesül, melyben egybeolvad a latinságban nevelkedett maradi irány és a német új klassicismusból keletkezett modern irány. Amannak jellemzetes képviselőit Kazinczy Horváth Ádámban és Csokonai Mihályban látja. A régiesek áthatották irodalmunkat nemzeti érzéssel, mely megszólal minden jobb írónk műveiben, alapérzését képezi egész irodalmunknak. De engedtek nemzeti elfogultságukból, hozzácsatlakozván a kor szinén halandó nemzetekhez. Szépen jellemzi Gyulai Pál nemzeti irodalmunknak azt az átalakulását, melyben a régi zamatos magyarság mintegy belenőtt s leikévé lett, szíve vérét képezi az új testet, új gondolkodást öltött magyarságnak, midőn ezeket írja: „(Kazinczy) izlést és formaérzéket keltet föl íróinkban, de mesterkedést is, elválasztotta a költői nyelvet a köznapitól, de nem egy tekintetben a művészit a magyarostól. Költői nyelvének sajátságát többé kevésbé megtaláljuk majd minden magyar költőben, a kire nagyobb hatása volt. A magyaros és idegenszerű, a természetes és művészeti küzdésben vannak egymással s nem tudnak egészen kibékülni.
