Városi reáliskola, Esztergom, 1892

— 6 — belül 1500 frtot) örökölt. A jótékony hagyományozó vagyonának legnagyobb részét a helybeli gymnasium és reáliskola szegény tanulóinak felsegélyezésére szánta. A még le nem tárgyalt hagyaték a segitő-egyesület alaptőkéjéhez leend csatolva. A fennlévő készpénz gyümölcsözőleg van elhelyezve. A legközelebbi két év alatt Ns. Dr. I lóman Ottó kir. tan. főigazgató úr, ki az egyesület megalakulását tevékeny érdeklődéssel segítette elő, különösen azon igyekezett, hogy a városnál letett pénzösszegek kiutalványoztassanak és az egyesület a tanári testület vezetése mellett alakuljon meg. Mig végre 1892. év deczember havában az igazgató tanár a városi polgármester úr megbízásából a z „Esztergomi reáliskolai segitő-egyesület" megalakítása czéljából 1893. évi január 2. napjára a városi hatóságnak és képviselőknek néhány tagját, a tanügy több lelkes pártfogóját és a tanári kart előértekezletre hívta. Az értekezletet a következő jegyzőkönyv tárja elénk: „Jegyzőkönyv felvéve Esztergomban, 1893. jan. 2-án az „Esztergomi reáliskolai segitő-egyesület megalakítása czéljából tartott értekezleten. Jelen voltak: Ür. Feichtinger Sándor elnök, Dr. Helcz Antal, Obermayer György. Matytyasóvs/.ky Lajos. Dr. Fehér Gyula, Maiina Lajos, Brenner József, Mihalik Bálint, Laiszky János, Oltósy Ferenc/, Csomóssy Sándor, Bellovits Ferencz, Kaán János, Major János. Dr. Walter Gyula, Nógrádi Jenő, értekezleti jegyző. Dr. Feichtinger Sándor az értekezlet elnöke üdvözli az egybegyűlteket, ismerteti az összejövetel czélját, a mely nem más, mint az „Esztergomi reáliskolai segitő-egyesület"-nek megalakulása. Előadja az egyesület feladatár, mely szegény reáliskolai tanulóknak iró- és rajzszerekkel, könyvvekkel és ruhával való segélyezésben állana. A reáliskolai igazgató tanár — úgymond — már alapszabálytervezetet is dolgozott ki, a melynek felolvasott első pontját elnök ajánlására az értekezlet egyhangúlag elfogadta. A tervezet második pontja is a tagok osztályozására nézve elfogadtatott, csupán a tagsági dijak nagyságának megállapításánál merült fel némi véleménykülönbség. Mattyasóvszky Lajos, Dr. Helcz Antal, Bellovits Ferencz, Dr. Walter Gyula, Obermayer György, Kaán János felszólalásai után határozatba ment, hogy az alapszabály-terve-