Városi reáliskola, Esztergom, 1888

7 sőt még ministerségének idejében sem. És ez utazások alatt, valamint azok befejezése után minden idejét és tehetségét arra használta fel, hogy szerzett gazdag tapasztalatait, ta­nulmányait, szóval mindent, mit útjában látott, gondolt és olvasott, a magyar közönség közkincsévé tegye, annak ja­vára hasznosítsa. A nemzetgazdaságot és alkotmánytant, valamint egyéb történelmi becsii tanulmányokat tárgyazó iratai, melyeket még 1841-ben bocsájtott közre, csakhamar magukra vonták a pesti tudományos világ figyelmét annyira, hogy a ma­gyar Tudományos Akadémia őt már 25 éves korában le­velező tagjai sorába iktatta. Ezen elsőrendű országos tu­dós társasághoz egész életén át hű maradt, szóval és tet­tel egyaránt; annak egyes tagjaival pedig oly szoros ösz­szeköttetésbe lépett, hogy már 1867-ben tiszteleti, 1874-ben igazgatósági taggá, 1885-ben pedig gróf Lónyay Menyhért halála után annak helyére elnökké választatott. A tudományos és különösen a politikai szakfolyóira­tok hasábjai fényesen tanúskodnak ama serény munkásság­ról, melyet Trefort már fiatal korában kifejtett a magyar nemzeti irodalom legelső bajnokai társaságában, kikhez a benső barátság kötelékén kivül őt a tudomány iránti kö­zös vonzalom és szeretet is fűzte; oly férfiak között mint báró Eötvös József, Jósika Kálmán, Desewffy Aurel, Sza­lay László, Széchenyi István, Kossuth Lajos, Deák Ferenc/, Csengeri Antal és mások, kik századunk szabadsági esz­méiért, valamint a szabad gondolkodás és a nemzeti fel­virágzás érdekében úttörőkként harczoltak. Ugyanazon időtájban — a negyvenes években — a Kossuth feltüzelő buzdítása folytán életet nyert védegylet­nek, Deák Ferenczczel együtt lelkes szószólója és pártfo­gója volt a nyilvánosság előtt. Az 1843/4-iki országgyűlésen Zólyom szab. kir. várost képviselte. A korszakot alkotó 1848-ban pedig az első magyar

Next

/
Thumbnails
Contents