Városi reáliskola, Esztergom, 1888

7 sőt még ministerségének idejében sem. És ez utazások alatt, valamint azok befejezése után minden idejét és tehetségét arra használta fel, hogy szerzett gazdag tapasztalatait, tanulmányait, szóval mindent, mit útjában látott, gondolt és olvasott, a magyar közönség közkincsévé tegye, annak javára hasznosítsa. A nemzetgazdaságot és alkotmánytant, valamint egyéb történelmi becsii tanulmányokat tárgyazó iratai, melyeket még 1841-ben bocsájtott közre, csakhamar magukra vonták a pesti tudományos világ figyelmét annyira, hogy a magyar Tudományos Akadémia őt már 25 éves korában levelező tagjai sorába iktatta. Ezen elsőrendű országos tudós társasághoz egész életén át hű maradt, szóval és tettel egyaránt; annak egyes tagjaival pedig oly szoros öszszeköttetésbe lépett, hogy már 1867-ben tiszteleti, 1874-ben igazgatósági taggá, 1885-ben pedig gróf Lónyay Menyhért halála után annak helyére elnökké választatott. A tudományos és különösen a politikai szakfolyóiratok hasábjai fényesen tanúskodnak ama serény munkásságról, melyet Trefort már fiatal korában kifejtett a magyar nemzeti irodalom legelső bajnokai társaságában, kikhez a benső barátság kötelékén kivül őt a tudomány iránti közös vonzalom és szeretet is fűzte; oly férfiak között mint báró Eötvös József, Jósika Kálmán, Desewffy Aurel, Szalay László, Széchenyi István, Kossuth Lajos, Deák Ferenc/, Csengeri Antal és mások, kik századunk szabadsági eszméiért, valamint a szabad gondolkodás és a nemzeti felvirágzás érdekében úttörőkként harczoltak. Ugyanazon időtájban — a negyvenes években — a Kossuth feltüzelő buzdítása folytán életet nyert védegyletnek, Deák Ferenczczel együtt lelkes szószólója és pártfogója volt a nyilvánosság előtt. Az 1843/4-iki országgyűlésen Zólyom szab. kir. várost képviselte. A korszakot alkotó 1848-ban pedig az első magyar