Városi reáliskola, Esztergom, 1888

• összejövetelünk szomorú alkalmából áhítatos érJfsßJ^, zéstől áthatva, őszinte hazafiúi fájdalommal emelem fel szavamat, hogy elszorult keblemben élő gyászos érzelmeimnek és meleg részvétemnek kifejezést adva, mély tisztelettel, hálatelt szivvel és szeretetteljesen emlékezzem meg hazánk azon nagynevű és magas méltóságú fiáról, kinek hült tetemeit a főváros közönségének buzgó és nagy részvéte mellett, csak néhány nap előtt tettük le kegyeletes tisztelettel a sír nyugalmas ölébe, azon kitűnő államférfiú és honpolgárról, ki hazájához való hű ragaszkodása és ebből eredt nemes tettei s nagy fontosságú szolgálatai által, nekünk s utódainknak örökké ragyogó és utánzásra méltó mintaképül szolgált. Kiszámíthatatlan és csaknem pótolhatatlan ama veszteség, mely hazánkat és tanügyünket Trefort Ágost, vallás- és közoktatásügyi magy. kir. ministernek 1888. évi augusztus hó 22-én történt gyászos halála által érte. Mi az elhunytban a törhetlen hazafiság, a tartós és szívós munkásság, a szabadelvűség és az önfeláldozó legtisztább kötelességérzet kitűnő eszményképét gyászoljuk. O, mint tudós s mint író egy hosszú emberéleten át fejtett ki sikeres és eredménydús tevékenységet minden irányban. Mint vallás- és közoktatásügyi minister, a vallási ügyek és a tanügy terén ió évig félbeszakítás nélkül működvén sokoldalú és nagyszabású alkotásaival, melyeket termékeny elméje és lankadhatatlan buzgósága tárczájának minden ágában,