Városi reáliskola, Esztergom, 1886

21 Sokkal örvendetesebb adat ennél az, hogy a reáliskola Seite:'szky herczegprimás rokonszenvében kezdte keresni jobb jövőjét s az intézet a biboros főpapnak egy érdekes albumot ajánlott föl. A szorgalmi album tartalma műirás, fej-, virág-, ékítmény-, építési- és tér-rajzokból állott. A piros chagrin bőrbe kötött albumot a prímás olajfestésű arczképe díszítette Kaan János tanártól. Az intézet részéről tanúsított ezt a gyöngéd figyelmet a herczegprimás a vizsgálatok személyes meghallgatása által viszonozta s ekkor történt, hogy a biboros főpap legelőször jelent meg a reáliskolai vizsgálatokon, a hol két óránál tovább tartózkodott s magas elismerését kegyes szavakban fejezte ki. A tanulók száma ötvenhét volt, köztük ötvenkét magyarajkú, negyvenöt katholikus és tizenkét izraelita. 1864 65. (Zajicsek (Zajnai) János emléke.) Zajicsek (Zajnai) Já?ios reáliskolai igazgató, a ki egyúttal a primási tanítóképző-intézet s a kir. városi elemi iskolák igazgatója is volt, tevékeny munkássággal, szívós kitartással s tekintélyes befolyással mindent elkövetett a reáliskola anyagi ügyeinek javítására. Nemcsak szóval, hanem tollal is; nemcsak kérvényekben, de memorandumokban ; nemcsak kérve, de utóvégre már követelve sürgette a várost, hogy adja meg azt, a mivel az intézet tanárainak tartozik. A reáliskola ellen mesterségesen támasztott ellenszenvet lelkesen leküzdötte s úgy a magánéletben, mint hivatalosan s nyilvános ovácziók között folytonosan emelte a reáliskola hitelét és tekintélyét. Legyenek tehát ezek a sorok a reáliskola krónikájában a hálának és elismerésnek szentelve! Az intézetet negyvenhét tanuló látogatta, kik között negyvenhárom magyarajkú, harminezhárom katholikus és tizenhárom mózes vallású volt. 1865 66. (Az intézet létkérdése.) A reáliskola föntartásának kérdése még tiz esztendő után is napirenden maradt. Igen tanulságos e részben a gazdasági bizottság jelentése, mely a reáliskola föntartására tervet ajánl. Ezekből az adatokból konstatálható, 1. hogy a reáliskola már eredetileg a négy város közös elhatározása és aránylagos költségviselése mellett alapíttatott. 2. hogy egy ideig a közösen bérelt fogyasztási adó jövedelméből fedeztetett; mire nézve mégis az Írásbeli megállapodás okmánya hiányzik. 3. hogy még 1861-ben a költségek közösségét a megyei hatóság alá jutott és a városi polgármester hatóságából kikebelezett községek terhére a megye határozatilag kimondotta.