Városi reáliskola, Esztergom, 1886

16 a városi lakosokat, úgy más vidéki hazafiakat és testületeket felkérni határoztuk, hogy reáliskolánk alaptőkéjére hazafiúi áldozattal járulni szíveskedjenek és ezen alapra a gyűjtést meg is kezdettük s örömmel jelenthetjük a városi lakosságnak eddig tanúsított buzgó részvétét, mert a megbízott gyűjtök még nem egészen az első negyedben lakó városi lakosságot kérték fel az adakozásra s már eddig az aláírás háromezer kétszáz huszonhat forint 10 krt o. é. eredményezett s a felszólítottak közül eddig csak kettő talalkozott, ki a hozzájárulást megtagadta, mi nyilvános jelül szolgál arra, hogy a város nagy közönsége a reáliskola hasznos voltát beismerve, azt áldozattal is fenntartani óhajtja. IIa reáliskolánk ügye mellett a pártfogás így emelkedik, akkor közel látjuk a jövőt, midőn reáliskolánknak oly alapja lesz, hogy annak fentartásara a közadózást nem nagy mértékben keilend igénybe venni." Az uj tanév három osztálylyal s egyszerre három uj tanerővel nyilt meg. A reáliskolai tanári testület ugyanis az új tanév elején a következő volt: Igazgató : Kollár István, plébános. Hittanár : Zajcsek János. Igazgató: Wirkler Endre. Tanárok: Bellovits Ferencz, Kaan János, Nemtsák János, Obermayer György. Hogy milyen hullámokat vert a föllendült reáliskola kérdése a megyehazán is, azt a febr. 18-iki bizotlmányí közgyűlésből szármázó következő végzés is bizonyítja: „A realtanoda további felállásat — úgymond a hivatalos okirat — minden áron biztosítani óhajtván, a megye közönsége elhatározta, miszerint a nevezett czélra szükséges költségek egy negyedrészét saját házi pénztárából fizetendi. Továbbá Meszén:i János másod alispán úr elnöklete alatt gróf Forgách Ágost, Ordódy Tivadar, Zalka József esztergomi kanonok, Báró Baldácsy Antal, Ferenczy Jakab, Forst er János primási igazgató, a bátorkeszi és bajnai uradalmak e végre meghívandó képviselői és Ertl Károly főjegyző urak a mar e tárgyban működött választmányi tagokkal egyetemben egy küldöttséget képezendnek, mely ö Eminentiáját, a Bibornok Herczegprimást és a Méltóságos Fökáptalant e szent czél'kegyeletteljes pártolására és a reáltanoda költségeinek egy n.-gyed rés/.beni megajánlására felkérendi. Ugyanezen küldöttség feladata leend sz. kir. Esztergom városával egyetemben azon arányt kidolgozni, mely szerint Esztergom, Víziváros, Szenttamás és Szentgyörgymező városok a sz. kir. Esztergom várossal közösen viselendő 2/

i költségéhez járulandanak, a mennyiben a nevezett három községek a reájuk esendő költségek által túlterhelve lennének s azt anyagi helyzetüknél fogva tőlük méltányosan követelni — de talán a szent czélt előmozditólag önként is megajánlandó összeget meghaladná, ezen összeg a megye által elvállalt költségi mennyiséghez csatolandó leend." Hazai alkotmányunk visszanyerése évében, i86i-ben,a közigazgatásilag ideig-óráig egy bekapcsolva volt négy városrész ismét eredeti elemeire oszlott szét; a bukott rendszer gyűlölete altalszállt minden intézményre, mely tartama alatt kapott életet, volt azon in-