Városi reáliskola, Esztergom, 1885

12 Az értelem, vagyis a gondolkozási, az itélő és következtető tehetség és a nyelv oly szoros kapcsolatban állanak egymással, miszerint a régi görögök mind a kettő kifejezésére csak azt az egy szót — 1 o g o s — használták. Valamint az érzékek azon szervek, melyek által a külvilági események lelkünk elé tárulnak, ép úgy a nyelv is amaz eszköz, mely által a lélek külsőleg nyilvánul. A nyelv a lélek nyilvánulásának közege. Minél magasabbra jutottak egyes emberek a szellemi s különösen az elmebeli műveltségben, annál tökéletesebbek voltak a nyelvben is. De megfordítva is helyesen Ítélünk, ha azt mondjuk: Valakinek többé kevésbbé müveit beszédéből következtethetni elmebeli képzettségének magasabb vagy csekélyebb fokára. E szerint tehát a nyelv az ember szellemi képzettségének megítélésénél zsinórmértékül szolgál. Minél magasabb a szellemi műveltség, melyre valamely nemzet emelkedett, annál fejlettebb nyelve is, s ezen kifejezések „művelt nyelv", durva nyelv", e szerint egyértelmű a „művelt nemzeL", „durva nemzet" kifejezésekkel. Vessünk egy pillantást a népek művelődés történetébe is látni fogjuk, miszerint valamely nemzet nyelvfejlődésének emelkedése- vagy hanyatlásával annak értelmi fejlődése is emelkedett vagy hanyatlott. A nyelv e szerint valamely nemzet műveltségi fokának is zsinórmértékéül szolgál. Az értelemnek és a nyelvnek eme benső összefüggése alapján mind a két tudomány, a gondolkozástan — logika — és a nyelvtan egymással szintén szoros viszonyban állanak s úgy viszonylanak egymáshoz, mint az értelem a nyelvhez, mint a ofondolkozás a beszédhez. Valamint Qfondolkozás nélo o kül nincs beszéd, úgy logika nélkül nem lehet nyelvtan. A logika a nyelvtan alapja s a nyelvtan a logikának egy alkalmazott vagyis szavakba öntött neme. Jóllehet vannak emberek, kik beszélnek anélkül, hogy valaha nyelvtant tanultak volna, ép úgy mint a hogy gondolkoznak is anélkül, hogy magát a logikát mint tudományt valaha tanulták volna; valamint minden gyermek is már legzsengébb korában megtanulja anyanyelvét minden nyelvtan nélkül: mindazáltal a nyelvnek ilyetén birtoklása magán is viseli a tökéletlenség bélyegét. Csakis a nyelvtan r