Városi reáliskola, Esztergom, 1885

11 lényegébe, beszélni akar a költészet felosztásáról, annak főrészeiről, a versszerkezetről, a vers-szakokról, a rímről; felakarja tüntetni — a mennyire csak lehet — a kötött és kötetlen beszéd közötti különbségeket, különösen a nyelvalakítást illetőleg; s mindezzel még mindig meg nem elégedve, még nyelvtani alakokra is figyelmeztet, a hol erre a költemény alkalmat nyújt. — Ily eljárás mellett nem lehet-e joggal nyilvánítanunk, hogy itt: Multa, sed non multum volt a kitűzött alaptétel? Nem kellene-e egyúttal s előre is — minden szerénytelenség nélkül — az ily tanítás jó eredményét kétségbe vonnunk? A költeménynek tárgyilagos magyarázata már magában véve is nem sok időt fog hagyni egy előadási órából az alaki szemléletre, hacsak a sok mindenféle tárgyról nem akar oly keveset s oly futólagosan szólni; miszerint róla is méltán el lehet majd mondani, mint a közéletben is mondani szoktuk: erre vagy arra néhány szót vesztege t e 11. Valóban csak vesztegetett! Sőt a szónál még többet is vesztegetett, vesztegette az időt; tanítványainak mindenből csak ízleltetőt s nem pedig élvezni valót adott. Jó tanár sohasem feledheti e fontos elvet: Idő vesztve, minden vesztve! Ne törekedjék tehát a tanár azon, hogy magyarázatában sok — és mindenféléről szóljon, sőt ellenkezőleg, tökélje el magát inkább csak kevesebbet, de azt a keveset azután jól adni; akkor azután nem keveset, hanem sokat adott. Ne csak tapogatózzék a tárgy körül, hanem ragadja azt meg, mert különben szomorúan keilend tapasztalni, a mily igazak e régi szavak: A ki sokat markol, keveset szorít. Mindazáltal határozottan tiltakozom minden oly feltevés ellen, mintha talán a hosszadalmasság mellett akarnék itt síkra szállni. Mert az, mint azt minden komoly gondolkozású tanár igen jól tudja, ép oly hátrányos az oktatás sikerére nézve mint a tarka sokféleség fentebb korholt hibája, s az Igazság itt is, mint számtalan más dolognál, a közép úton van. „Medium tennere beati." VII. A nyelvtan tanár által tanítványainak értelmi fejlesztése czéljából nyújtandó tananyagok között a legelső helyet a nyelvtan foglalja el.